Imrikfalvához közel nyílik a karsztvidék legrövidebb szurdoka, a Zejmár-szakadék. A Gerava-fennsíkról délre lefolyó patak rövid útja alatt igen komoly vízesésrendszert alkotott.
A szorost 1963-ban nyitották meg, azóta itt is létrák, láncok és fémtálcák segítik az előre jutást.
A szurdok legmagasabb vízesése, a Nálepka.
Az első ismert turisták, akik végigjárták a völgyet, az iglói tanár, Róth Márton és társai voltak 1898-ban. Ők fedezték fel a völgy felső részén szűkülő hasadékot, azaz a gugyort.
A Székásmenti-dombság nyugati szélén tátong a Vörös-szakadék. A jó 800 méter széles és 100 méter magas természeti ritkaság egy törmelékes-üledékes kőzetrétegben alakult ki, valószínűleg egy hatalmas földcsuszamlás következtében. Erodált felszíne már messziről ragyogtatja vörösagyag, homokkő, márga és mészkő öltözetét.
A Rozsda-szakadék 600 m széles és több mint 100 m mély rozsdaszínű hasadékokkal tagolt vízmosás.
A Pannon tenger üledékeit kimosó Mérági patak alakította szakadékokat látványos vörös homokkőfalak szegélyezik. Mivel ma is igen aktív erózió zajlik a felszínen, a Mérági-szakadék folyamatosan bővül, s élesen kiásódott rozsdaszínű szakadékjaival egyre inkább kezd emlékeztetni – persze csak kicsiben – a pádisi Rozsda-szakadékra.
A kilátás viszont változatlanul szépséges: a Belényesi-medencében ülő apró falvak és szemben a végtelen Bihar-hegység néma vonulatai fölött csak a felhők cserélődnek.
Mögöttünk a Béli-hegység szakadatlan erdőkkel benőtt hátai hullámoznak.