A Pozse­ga-hava­sa észa­ki domb­haj­la­tán, a közel ezer­éves Atyi­na viha­ros tör­té­nel­met tud­hat maga mögött. Közép­ko­ri vára már a 14. szá­zad ele­jén állt, az alat­ta álló közép­ko­ri Szent Mik­lós plé­bá­nia­temp­lo­mot pedig már 1334-ben emlí­tik a kró­ni­kák. A mai Szűz Mária tisz­te­le­té­re szen­telt plé­bá­nia­temp­lo­ma 1494-ben épült, de ekkor emel­ték az Újla­ki­ak a feren­ces és kla­rissza kolos­tort. Ezt a fej­lő­dést vág­ta ket­té a török, mikor 1543-ban elfog­lal­ta az atyi­nai várat és vele a tele­pü­lést. A török idők­ben a kolos­to­rok és a temp­lom is elpusz­tul­tak. 1686-ban sike­rült vissza­fog­lal­ni Atyi­nát, amely során a vár tel­je­sen elpusz­tult, mára csak néhány fal maradt belő­le. A temp­lo­mot a 18. szá­zad­ban épí­tet­ték újjá, sőt ami­óta a lourdes‑i szűz­anya szob­ra ide került, híres zarán­dok­hellyé vált. Mikor Atyi­na 1920-ban Hor­vát­or­szág­hoz került, a tele­pü­lés negye­de még magyar volt. A szer­bek és a hor­vá­tok között 1942-ben tört ki az első véreng­zés, mikor a hor­vát usz­ta­sák 200 szer­bet gyil­kol­tak meg itt. Ennek elle­né­re 1991-re Atyi­na 2/3‑a szerb volt, amit meg is szállt a jugo­szláv nép­had­se­reg. Mire a hor­vá­tok fel­sza­ba­dí­tot­ták 1991 decem­be­ré­ben a tele­pü­lést, a szer­bek már 45 hely­be­li hor­vá­tot gyil­kol­tak meg, és a házak több­sé­gét, illet­ve a temp­lo­mot is lerom­bol­ták. Cse­ré­be a hor­vá­tok is fel­gyúj­tot­ták a szer­bek pra­vo­szláv temp­lo­mát. Ha ehhez hoz­zá­vesszük, hogy a Jan­ko­vich-csa­lád egy­ko­ri kas­té­lyát a helyi parasz­tok nem­ze­ti és anti­fe­u­dá­lis hevü­le­tük­ben 1918-ban szin­tén fel­gyúj­tot­ták, akkor tény­leg azt lát­juk, hogy Atyi­na viha­ros tör­té­nel­met tud­hat maga mögött.
A XXI. szá­zad­ban egy­elő­re nem tör­tént sem­mi hadi tudó­sí­tá­sok­ba való ese­mény, Atyi­na éli a jól meg­ér­de­melt békés hét­köz­na­po­kat. A vár­rom, a pra­vo­szláv temp­lom és a góti­kus épü­let­ré­sze­ket rej­tő Sar­lós Bol­dog­asszony plé­bá­nia­temp­lom is vár­ja a kirán­du­ló­kat, és ezt teszi a Geo­ló­gi­ai Infor­má­ci­ós Köz­pont is. A 2021-ben átadott láto­ga­tó­köz­pont érde­kes kiál­lí­tá­sok­kal, három­di­men­zi­ós mozi­val segít meg­ér­te­ni, hogy miért a Papuk Hor­vát­or­szág geo­ló­gi­a­i­lag leg­vál­to­za­to­sabb hegy­sé­ge. Hon­lap­ján magyar nyel­vű menüt is talá­lunk.

A jel­vény­szer­ző moz­ga­lom iga­zo­ló­pont­ja a vár­rom.
Magas­ság: 253 m
Nyit­va: 0–24
Meg­kö­ze­lí­tés: a Geo­ló­gi­ai Infor­má­ci­ós Köz­pont­tól 200 méter­re torony­iránt a hegy olda­lá­ban.