Nagy Magyarország Park – Királyszállás

Nagy Magyarország Park – Királyszállás

A királyszállási Nagy-Magyarország Park, a dél-keleti Bakony erdővel körülvett, különlegesen szép részén található, Várpalotától 6 km távolságra. A 4 ha területű kastélypark kiépített infrastruktúrájával és felújított épületeivel, szállás- és étkezési lehetőségeivel ideális helyszíne konferenciáknak, képzéseknek, táboroknak, osztálykirándulásoknak, erdei iskoláknak, valamint kulturális rendezvényeknek is.

A felújított régi vadászkastély épületében (Erdély Vadászkastély) 11 tágas, fürdőszobás szoba található, a földszinten étteremmel, kávézóval és mindkét szinten társalgóval. Az épület földszintjén egy minden igényt kielégítő, teljesen felszerelt, modern, HACCP rendszerrel működtetett – 250 fő főzési kapacitású – konyha is helyet foglal. Az Erdély Vadászkastély befogadó képessége 35 fő, az étterem befogadó képessége 60 fő. Az épület mozgássérültek részére akadálymentesített.

A szabadidőpark területén található további 4 önálló vendégház (Felvidék Ház, Délvidék Ház, Kárpátalja Ház és Partium Ház) összközműves, egyedi, vízteres cserépkályhafűtéssel fűthető és összesen 45 vendég fogadására alkalmas.

A parkban található a Nagy-Magyarország Lakókocsipark védett közösségi területtel, ahol további 40 fő elhelyezése biztosított. A szabadidőparkban tavasztól őszig kiépített sátortábor üzemel Kárpátia Kemping néven, amely 40-80 fő befogadására alkalmas. A park meghatározó épülete a 450 m2-es Hungária rendezvény pavilon, amely 300 fő befogadására alkalmas és helyszínt biztosít különféle színvonalas rendezvényeknek (esküvők, kiállítások, tréningek, képzések, konferenciák, stb.).

A Nagy-Magyarország Park bejáratánál „Nem felejtünk” néven kávézó és ajándékbolt várja a látogatókat.

Kálnoky kastély – Miklósvár

Kálnoky kastély – Miklósvár

A Kálnoky vadászkastély a 17. században épült és vadászkastélyként szolgált a nemesi Kálnoky családnak. 2017 tavaszán sikerült befejezni a visszaállítási munkálatokat, így egy működő múzeum jött létre benne. Az Erdélyi Élet Múzeumában betekintést nyerhetünk a 17. 18. és 19. századi erdélyi nemesi életbe berendezett szobákon keresztül. A Kálnoky család az első székely családok közé tartozott, amelyről vannak írásos említések ebben a régióban. A nemesi címert, II. Lajos magyar királytól kapta a család. A család legendája szerint, Kálnoky András testőrkapitánya volt Nagy Lajos királynak, aki nagyon szeretett Erdélyben vadászni. Egy ilyen alkalommal a király valahogy eltévedt az erdőrengetegben, eltörte a lándzsáját, kilőtte az utolsó nyílvesszőjét, egyedül állt ott fegyvertelenül, amikor szembetalálta magát egy hatalmas anyamedvével, és amikor az már készült letépni a király fejét, akkor érkezett K. A. , aki íjával célzott és nyílveszőjével az utolsó pillanatban a kitátott szájú medvét a száján keresztül lőtte meg. A király pedig azt mondta: András, hálás vagyok neked, mert megmentetted az életemet, választhatsz a fele királyságom vagy egy gyönyörű címer között. Ugye, a család nagyon szerény volt mindig, ezért a címert választotta és maradt is ezzel a címerrel.

A kastély földszinti teremsora a hozzájuk kapcsolódó két bástyaszobával a 17-19. századi erdélyi nemesi és polgári élet szegmenseit mutatja be. A két bástyaszobában – az egykori szokásnak megfelelően – berendezett 19. századi jellegű hálószobákhoz kapcsolódó termekben egy-egy szalon kerül berendezésre –biedermeier és ónémet stílusban –, a három középső teremben pedig a 17-19. századi életmódba tekinthet be a látogató 3 különböző tematika alapján.

A díszterem, az Európában egyedülálló erdélyi késő reneszánsz – kora barokk (17-18. század fordulója) stílusában mutatja be egy főúri kastély legreprezentatívabb részét a hangversenyekre is alkalmas ebédlőt és tánctermet.

A következőt az „Asszony házának” neveztük el, ahogy a korabeli megnevezés jelzi a ház úrnőjének a szobáját. Ebben az asszony tárgyain és szokásain keresztül elevenednek fel a késő reneszánsz – kora barokk korszak mindennapjai. Ezután az „Úr háza” – azaz a kastély urának szobája következik, a 19. századi nemesember szokásainak és tárgyainak bemutatásával. A már említett ún. Ónémet szalonban a háromszéki kuriális világ polgárosult tárgykultúrája látható.

A pinceszint kifejezett múzeumi részlege a számmal jelzett bástya földszinti boltozott szobája és annak előtere, ahová a kastélytörténetet és a felújítást bemutató pannók, és a munkálatok során előkerült régészeti leletek kerülnek.

Az egykori pincék termeiben berendezésre kerülő kávézóban egy 18. századi konyhasarok rekonstrukciója emeli majd a tér hangulatát.

A pinceszinten a kiszolgáló helyiségek miatt kis területet foglal el a múzeum, viszont az épületben megvalósuló kulturális tevékenységek egy része a kávézó terében valósítható meg, így hangulatában annak is követnie kell a fenti koncepciót. A kávézó terében felállított cserepes tűzhely mellett az egykori kastélykonyhát felidéző enteriőr kerül felállításra csebrekkel, használati kerámiaedényekkel, száradó gyógynövényekkel stb.

A lenti boltozott térben és annak előterében az előkerült régészeti leletek: edénytöredékek, kályhacsempe töredékek stb. és azok rekonstrukciós rajzai kerülnek kiállításra, a kastély építéstörténetét bemutató szöveges-rajzos pannók kíséretében.

A manzárdszobákat különböző iskola utáni tevékenységekre használjuk, ahol a faluban élő gyerekeknek tartunk plusz órákat, Baróti tanárok segítségével.

A kastélykert egy részét is sikerült visszaállítani a levéltári dokumentumok alapján, így most egy reneszánsz fűszer kertet és egy tavat filagóriával tekinthet meg az ide látogató.

Jeszence

A Vág mentén szinte egymást érik múltunk emlékdarabkái. Jeszence kastélyát még a Szúnyogh család építtette magának, a 15. században.

Fugad

„Nem él már itt magyar, s a fugadi Bánffy család ősi kastélya is magányosan düledezik…” – gondolhatnánk lemondóan Fugadról, ha 2005-ben egy budapesti fiatalember nem gondolt volna egy nagyot és feladva fővárosi életét, nem költözött volna vissza ősei földjére. De Bánffy Farkas úgy döntött, hogy hazatér és visszaszerzi családja évszázados kastélyát és birtokait.

Kolozsborsa

A Borsa nemzetség ősi birtokát Nagy Lajos királyunk adományozta a Bánffy-családnak, akik egészen az 1945-ös államosításig bírták. A középkori kúria helyett a 19. században épült eklektikus Bánffy-kastélyban ma már pszichiátriai otthon működik, de úgy hírlik, nemrégiben visszaszolgáltatták a Bánffy-család leszármazottainak.

Bonchida

Valamikor régen a Kis-Szamos erre jártában egy Bonc nevű ember birtokán kanyargott keresztül. Így lett a folyón átvezető hídnál keletkezett település Bonchida. Nem kevesebb, mint hat évszázadon keresztül a Bánffy család birtokában volt.

És ha már így volt, olyan nagyszabású várkastélyt építettek maguknak, amit joggal nevezhettek fénykorában „Erdély Versailles-ának”. És olyan fényűző főúri mulatságok voltak itt, hogy „Hencidától Bonchidáig folyt a sárga lé”. A középkori eredetű kastélyt állandóan csinosítgatták, és az erősítés is ráfért, hisz a kuruc szabadságharc is megpróbálta falait. A megroskadt épületből Bánffy Dénes kolozsi főispán az ódon Erdély egyik legszebb barokk palotáját varázsolta. Utolsó tulajdonosa Bánffy Miklós író volt, aki a Trianon utáni Erdély magyar szellemi végvárává tette. A II. világháborúban súlyosan megrongálódott, a kommunizmus éveiben államosították, hogy a rendszerváltás idejét már leromolva érje meg. Bánffy Miklós lánya, Katalin visszaperelte, majd összefogva egy kolozsvári alapítvánnyal megkezdték szakszerű helyreállítását.

A kastély mellett Bonchida román stílusú református templomának is van mesélnivalója. Sokszor építették át, mai alakját a „kőből házat, igékből várat építő” Kós Károlynak köszönheti.

Pannónia

Topolyától délnyugatra fekszik egy érdekes kis birtok, Pannónia. 1846-ban épült itt egy grófi kastély, amiből aztán 100 év múltán, az államosításkor Mezőgazdasági Kombinát lett. A kúria körüli parkerdő különleges fáin nem sokat fogott az idő.

Karasznyán

Itt található a Pongrácz család egykori reneszánsz, míves parkkal övezett várkastélya.

Uradalmak a Hátszegi-medencében (Fehérvíz, Nagypestény, Felsőszálláspatak, Őraljaboldogfalva)

Az erdélyi Hunyad megye déli szegletében a Retyezát északi lábánál elterülő Hátszegi-medence falvaiban mára szórványba került a magyarság. Fehérvízen a medence egyik régi nemesi családjának sarja, Mara Ernő a rendszerváltozás után sikerrel perelte vissza családja több mint 500 éves kúriáját. Bernád Elek is sikerrel szerezte vissza az 1500-as években épült családi birtokát Nagypestényben. Felsőszálláspatak gazzal benőtt, feledésre ítélt romos kúriájának viszont sajnos már nincs gazdája. A Kendeffy család egykori uradalmi központja, az őraljaboldogfalvi neogótikus kastély 1782-ben épült. A XIII. századi román stílusú református templomot a Szent Benedek rendiek építették. Belső falait XIV. századi freskók díszítik. Kertjében a sírok feliratai emlékeztetnek a Hátszegi-medence magyar múltjára.