„Utunk innen a Smrkov 1440 m magas csúcsára vezet. Eleinte leszállunk a völgybe, majd ismét hegynek fel folytatjuk utunkat, lassan közeledve a csúcshoz. Smrkov csúcsáról a túróci hegyek felé megnyíló szép kilátás, a törpe fenyők és néhány jellegzetes hegyi növény csábítja leginkább a turistákat. E sziklás csúcs törpefenyővel övezett lábánál sok kellemes pihenőhelyre akadhatunk, honnan szebbnél-szebb tájképi részletei nyílnak meg a Tátra déli és délkeleti oldalának. Felejthetetlenül szép vidék ez.” (Nagy László: Krizsna, 1929)
Majd 100 esztendő telt el turista elődünk nagy-fátrai kirándulása óta, de a táj itt a Smrekov vidékén mit sem változott. Ez itt már a Nagy-Fátra csúcsrégiója, ahol tisztások és fenyvesek váltják egymást, és a törpefenyves is megjelenik. A Smrekov 1441 méteres csúcsáról inkább a főgerinc felé nyílik kilátás, de maga a csúcs környéke igen szép, valódi kárpáti hangulatot áraszt. Megközelíteni igen könnyű, hisz a Királykút alatti hegyi hotelig fel lehet jönni autóval. Onnan mindössze 2,7 kilométer a csúcs (225 méter szintemelkedéssel). Közben elsétálunk a Királykúti-kunyhó mellett, amely kiváló bivakhely 8-10 fő számára. Aki jobban ki szeretné vesézni a Nagy-Fátra ezen vidékét, az Blatnica felől is feltúrázhat ide a zöld jelzésen, megaludhat a kunyhóban, másnap pedig folytathatja az utat a Krizsna felé.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Smrekov kilátópontja, ami a csúcs alatt van 20 méterrel délre.
A Drjenok a Nagy-Fátra délnyugati sarkának ikonikus csúcsa. Az 1268 méter magas mészkőszirt a Turóci-medencéből is jól mutat, de a tőle északra fekvő Ostra és Tlsta csúcsokról szinte piramisként hat. Aki ezekről a csúcsokról pillantja meg először, rögtön késztetést érez, hogy meg is mássza. A térkép fölé hajolva több útvonal is kínálkozik, amely a Drjenokra visz. A Drjenokot a legegyszerűbb Kisraksáról megközelíteni (7,3 km és 748 méter szint a kék és kék háromszög jelzésen). Mosócról (7,2 km és 776 méter szint) a sárgán kell elindulni. A falu határában érintjük a Révay-forrást, majd a Raksa völgyében rácsatlakozunk a kékre, amely az 1003 méteren található Drjenok-nyeregbe visz. Innen még 45 perces út a csúcs a kék háromszögön. Blatnicáról (8,9 km és 748 méter szint) a zöld jelzés a Blatnica-völgybe, majd a Rakytov-völgybe vezet. Hat kilométer után a sárgára váltunk, amely felvisz a kék jelzéshez. Itt jobbra fordulunk, és a Drjenok-nyeregbe jutunk, ahonnan már csak 850 méter a csúcs. A népi építészetéről híres Turócmeggyes határából is indulhatunk (9,6 km és 717 méter szint) a sárga jelzéssel. Ez a Zsarnóca-völgybe visz, innen a kékkel balra fordulunk a Rozkova-völgy felé, ahonnan már közel a Drjenok-nyereg, és maga a csúcs.
A Drjenokot bükkerdő borítja, de teteje kopár, innen a Turóci-medence felső vidékére, a Madarasra, a Körmöcire, a Kis-Fátrára, a Zsár-hegységre és a Nagy-Fátra főgerincére nyílik kiváló kilátás.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcsot jelző helymegjelölő oszlop.
A Turóci-medence fölé emelkedő Ostra sziklatornyáról elénk táruló látvány önmagáért beszél. Először is ott van az északi szomszéd Tlsta, míg délre a Blatnica-völgy felett a Drjenok. Alattunk a Turóci-medence, ami mögött már a Zsár-hegység és a Kis-Fátra húzódik, déli irányban a szomszédos Körmöci-hegység domborodik, ha pedig keletre tekintünk, a Nagy-Fátra gyephavas főgerincét is láthatjuk. A hegy neve nem véletlenül Ostra, ami magyarra fordítva élest jelent: a csúcsra vezető sárga háromszög jelzés sziklalépcsőkön, helyenként láncokkal biztosított úton vezet, és még egy sziklaablakon is át kell bújni, hogy megérkezzünk a csúcsra.
A legrövidebben a kék jelzésen juthatunk fel a csúcsra: Blatnicáról elindulunk a Gáder-völgyben, majd jobbra felkanyarodunk a Konsky-völgybe. A Muránynál jobbra fordulunk a sárga jelzéssel, amely felvisz az Ostra-nyeregbe. Innen a már említett sárga háromszöget kell követnünk, amelyen 170 métert kell megtenni az 1263 méter magas csúcsig (6 km; 765 méter szintemelkedés). A Blatnica-völgy felől is megmászhatjuk az Ostrát, ez esetben a zöldön kell felindulnunk, majd a Juriasova-völgynél fel kell kanyarodnunk a sárgára (6,5 km; 800 méter szintemelkedés).
A legtöbben kombinálják a szomszédos Tlstá és Ostra megmászását. Ez esetben előbb a Tlstát kell megmászni, majd a Tlstáról a zöld jelzéssel kell tovább mennünk a Hátulsó-Ostráig, ahonnan a sárga jelzés visz az Ostrára. Innen a sárga jelzés visz le a Blatnica-völgybe, ahol jobbra fordulunk a zölddel és lesétálunk Blatnicára. Ez a klasszikus kör 15,6 km és 1400 méter szintemelkedés, pont belefér egy napba.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja az Ostra csúcskönyvvel ellátott csúcsa.
Tlsta és Ostra – a két csúcsot így, egyben szokták említeni, ami nem véletlen: általában, aki megmássza az egyiket, az a másikra is átmegy, és körtúraként járja be a Sziklás-Fátra két látványos csúcsát.
A Turóci-medencéből merészen kiemelkedő, hegy vadregényes lejtői számos sziklatoronnyal és sziklaterasszal büszkélkedhet. Ritka növényvilága és számos karsztbarlangja miatt Tlsta hegyet és környékét 1981-ben nemzeti természetvédelmi területté nyilvánították. A szemközti Ostra-heggyel és az alatta elterülő Gáder-völggyel együtt a Nagy-Fátra egyik legértékesebb és legfestőibb részét alkotják.
Miután Blatnica végén letettük az autót, a sárga jelzésen besétálunk a Gáder-völgybe. Egészen a Meszes-völgyig (Vapenna dolina), ahonnan a kék jelzés visz fel a csúcsra: a völgytalptól 3,5 km és 844 méter szintemelkedés, közben elhaladunk a Mazarna-barlang mellett is a szépséges bükkerdőben. A csúcsról nem mindennapi kilátást élvezhetünk. Innen ugyanazon az úton is visszamehetünk a Gáder-völgybe, de a kék valójában egy körtúra, amely a Konsky-völgy felé visszatér a Gáder-völgy egy Blatnicához közelebbi pontjára. Ez a kör így 10,5 km.
A legtöbben azonban kombinálják a Tlstá és Ostra túrát. Ez esetben a Tlstáról a zöld jelzéssel kell tovább mennünk a Hátulsó-Ostráig, ahonnan a sárga jelzés visz az Ostrára. Innen a sárga jelzés visz le a Blatnica-völgybe, ahol jobbra fordulunk a zölddel és lesétálunk Blatnicára. Ez a klasszikus kör 15,6 km és 1400 méter szintemelkedés, pont belefér egy napba. Egy nem akármilyen napba!
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Tlstá csúcsát jelző helymegjelölő oszlop.
A Kereszt-hegynek is nevezett tető a hegység főgerincének legdélebbi magaslata. Csúcsán egy adótornyokkal felszerelt katonai kommunikációs létesítmény áll. Az 1574 méter magas gyephavas csúcs tetejéről körpanoráma nyílik. Ritkaság, hogy három piros turistajelzés itt keresztezi egymást. Itt jön át a hegységen a Szlovák Nemzeti Felkelés piros útja, amely Dévénytől a Duklai-hágóig szeli át a Felvidéket, és innen indul a Nagyfátrai magisztális út piros sávja is. Ami számunkra magyaroknak még érdekesebb: hármashatáron állunk, itt adott randevút egymásnak egykoron Liptó, Turóc és Zólyom vármegye.
A Krizsna nagyon népszerű magyarországi utazási irodák programjában is, hisz ez a legkönnyebben elérhető 1500-ös csúcs Budapestről. Ezek a túrák általában Óhegyről vagy Török faluból jönnek fel a Krizsnára. Előbbi esetben a Majer-sziklát érintve a kéken másszuk meg a csúcsot (14 km; 1150 m szint). Utóbbi esetben a sárgán a Liska előcsúcsra (1445 m) érünk fel, majd a kéken érjük el a Krizsnát (10 km; 965 m szint). A legegyszerűbb az autóval megközelíthető Királykúttól követni a pirost, ez esetben oda-vissza 7 km a csúcs, amely mellé 290 m szintemelkedés párosul. Háromrevucáról a zöld jelzés, Blatnicáról a sárga támadja a Krizsnát, de ezek már hosszabb túrák. Szintén hosszabb út vár a Nagy-Fátra főgerincét járókra, akiknek viszont kihagyhatatlan az Y talpát jelentő Krizsna: a csúcs vagy az indulás vagy a megérkezés csodáját fogja jelenteni. A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcs.
Az 1596 méteres Közép-orom a Nagy-Fátra legmagasabb csúcsa. A szlovákul Ostredoknak hívott gyephavas tető a hegység észak-dél irányú főgerincén fekszik, és két csúcsa is van: a déli főcsúcs (1596 m) és néhány méterrel lejjebb az északi csúcs (1593 m). A csúcsról zavartalan körpanorámát élvezhetünk, télen viszont vigyáznunk kell a lavinákra. A Nagy-Fátra sokszínűségét jelzi, hogy két olyan gyephavas hát, mint a Ploska és a Közép-orom között találjuk a legelőkből kibújó sziklás Suchy-hegyet.
A legkényelmesebben a Királykút felől mászhatjuk meg, ahova eleve fel tudunk menni kocsival. A hotelnél leparkolva már 1270 méter magasan állunk, a piroson felmegyünk a Királykút csúcsára, aztán a Krizsnán balra fordulunk, majd a főgerincen a Frckovon át elérjük a Közép-ormot (oda 6,2 km; 380 m szint). Ennél azért nagyobb kihívás Háromrevucáról a sárgán felmenni a Kyzky-tetőre, ahonnan a főgerincen felemelkedünk a Közép-oromra, majd továbbmegyünk a Krizsnára, ott balra indulunk a pirossal, és a Prasnické-hágóból a sárgával, majd zölddel visszaereszkedünk Háromrevucára (21 km; 1000 m szint). Népszerű 1 napos opció Óhegyről a Majer-sziklán keresztül megmászni a kéken és a piroson a Krizsnát, majd a Közép-ormot, így viszont ugyanazon az útvonalon kell visszatérnünk (20 km; 1300 m szint). Szintén ugyanazon az útvonalon térünk vissza, ha Török faluból (sárgán, kéken, majd piroson) jövünk fel a Közép-oromra (16 km; 1100 m szint). A Nagy-Fátra egyik legszebb völgyéből, az Ördög-kapuval ékesített Gáder-völgyből a zöld jelzés vezet fel a Közép-oromra, viszont ez az út olyan hosszú (15,6 km), hogy akkor már érdemes fent aludni a Koniarky alatti két kunyhó egyikében. A legizgalmasabb variáció amúgy is az, ha 2 napos gerinctúra keretében keressük fel a Nagy-Fátra legmagasabb pontját. Ez esetben egyik autót Háromrevucán, a másikat a Királykútnál hagyhatjuk. Első nap a Királykúttól megcélozzuk a Közép-ormot, majd onnan leereszkedünk a Koniarkyhoz, ahol a Salaš pod Suchým Vrchom és a Salaš Mandolina is igénybe vehető. Másnap innen felmehetünk a Borisovra és a Ploskára is, mielőtt lemennénk Háromrevucára. A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcsot jelző helymegjelölő oszlop.
A Nagy-Fátra ikonikus csúcsa 1510 méter magasan emelkedik a hegység nyugati oldalán. A Borisov tetejére a sárga jelzéssel juthatunk fel a hegy alatti menedékháztól; 700 méteres utunk során 210 méter szintemelkedést kell legyőznünk. A hegy déli oldalán található a Felvidék egyik legnagyobb lavinalejtője, míg az északi oldal jól megőrzött őserdő.
A Borisov oldalában, 1300 méter magasan áll az egész Kárpátok egyik legszebb fekvésű turistaháza. Az igen barátságos Borisov-ház kiváló panorámával rendelkezik, a nyugati és a keleti gerinc találkozásánál, a hegység központjában elhelyezkedve ideális központjául szolgál a csillagtúráknak. A menedékház 20 férőhellyel rendelkezik: három hatágyas és egy kétágyas szoba áll rendelkezésre, a szobákban emeletes ágyak vannak. Térerő nincs, fürdő nincs. A házhoz nem vezet csak gyalogösvény, amelyen teherhordók hordják fel az ellátmányt. Csapolt sör és csapolt kofola, illetve káposztaleves, kolbász és gőzgombóc mindig van az étlapon. Online tudunk helyet foglalni. Hétvégére általában jó előre be kell jelentkezni, hétköznap mindig van szabad hely. Amennyiben nincs hely, a közelben van pár olyan „utulna”, egykori pásztor- vagy favágóhajlék, ahol ingyenesen meghúzhatjuk magunkat. Ilyen a a Borisov déli oldalán a 6-8 fős, matracos Necpáli salaš, ahova elég hálózsákot vinnünk. Ez 500 méterre van a Borisov háztól, a padlásán van a szállás, ahova létrán juthatunk fel. A ház mellett forrás is van, sőt a ház felett egy itató, ide vannak irányítva a Borisov-ház vendégei is fürdeni. A Borisov északi oldalán, 1095 méteren áll a Košariská salaš. Ez a zöld jelzésen 2,3 km a Borisov-háztól. Itt 10 fő fér el, hálózsák és matrac szükséges.
Hiába esik a turóci oldalra, a hosszú völgyek miatt a Borisov a liptói Háromrevucáról van a legközelebb (8 km a sárgán, majd piroson; 1054 m szint). Necpálból a szépséges Necpáli-völgyben futó kéken 13 km az út 1000 m szinttel az erdészháztól. Bélagyulafalvából a zöld jelzéssel 14 kilométert kell jönnünk a csúcsig; a Bélai-völgy is nagyon szép, a zöld feljárata után a sárga jelzés egy vízeséshez vezet. A fátrai gerinctúrák és a Fenyőházi-völgyből kimászó sárga jelzés is itt futnak össze a Borisov alatt, úgyhogy a Fátrában valóban elmondható: „minden út a Borisovhoz vezet”.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcsot jelző helymegjelölő oszlop.
Az 1532 méter magas Ploska a fátrai Y közepe. Itt fut össze a liptói és a túróci gerinc a délről érkező főgerinccel, az Y szárával. Már a neve is lapost jelent, és valóban, egyedülálló nagy, lapos, füves csúcsa van. A tetején állva olyan, mintha a pusztán lennénk, még a keletre és északra lévő környező csúcsok is alig látszódnak. Lejtői télen nagyon veszélyesek a gyakori lavinák miatt. A Ploska már messziről felismerhető, nagy horpadások vannak oldalában, sokan egy nagy bálnához hasonlítják. Tetején partizán emlékmű áll.
Ahogy az ipszilonok alakjából adódik, három irányból juthatunk fel a Ploska hátára. A keletről érkező főgerincen a zöld jelzés fut, amely már a Ploska előtt a Mincsolt és a Fekete-követ is oldalazta, és itt a Ploska oldalában is átadja a lehetőséget a Háromrevucából érkező sárga jelzésnek, hogy inkább északról, szintben kerülje a Ploskát. A sárga jelzés pedig él is a lehetőséggel, és a nagy széles mezőn felkapaszkodik a Ploskára. A legnépszerűbb és leggyorsabb Ploska-túra egyébként a Háromrevucáról induló körtúra: a sárgán fel a Ploska-nyeregbe, majd fel a csúcsra, onnan a pirossal le a Kyzky-tetőre, ahonnan a sárgával vissza tudunk térni Háromrevucába. Ez így 14 km, 824 méter szintemelkedés, és simán belefér 1 napba; sőt, ha elugrunk a Ploska után a Borisov-házba, ott eszünk egy gőzgombócot, és a kékkel megyünk vissza a Kyzky-tetőre, majd a sárgával a faluba, akkor is csak 17 km a túránk.
Aki a Nagyfátrai magisztrális út piros jelzésén vagy a Fenyőházi-völgy sárga jelzésén ér fel a Borisov alatti nyeregbe, annak innen másfél kilométer, és 270 méter szint a csúcs.
A délről, az Ostredok felől érkezőknek van szinte a legkönnyebb dolguk, a piros jelzés gerincútján nem kell annyi szintet legyőzni a Ploska tetejéig, mint a másik két esetben.
Ezek a túrák persze kedvünkre variálhatóak, és akár fent is aludhatunk a hegyen, hisz a Ploska környékén jó néhány „utulna”, egykori pásztor- vagy favágóhajlék várja a túrázót, de a Borisov alatti menedékház is nyitva van az év minden napján. A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcsot jelző helymegjelölő oszlop.
Talán nem véletlenül tartják a Rakitort (szlovákul Rakytov) a Felvidék legszebb kilátást nyújtó ormának. Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően erről a csúcsról elénk tárul az összes felvidéki magashegység a Kis-Fátrától a Magas-Tátráig, az Árvai-Beszkidektől a Polyanáig. A kereszttel megjelölt, 1567 méter magas csúcs egyben remek igazodási pont, hisz minden környező hegységből könnyen beazonosítható.
A Rakitort a Smrekovica-háztól a legegyszerűbb megközelíteni, ahova autóval is felmehetünk. Ha innen indulunk, akkor a zöld jelzést kell követnünk, amely balról oldalazza a Skalná Alpa csúcsát, majd az Északi-Rakitor-nyeregből mászik fel a csúcsra (4,1 km; 316 méter szintemelkedés; másfél órás út). A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcsot jelző helymegjelölő oszlop.
A Rőce völgyéből indul fel a sárga jelzés, amely szintén az Északi-Rakitor-nyerget célozza, miközben útba ejti a Limba kunyhót, ahol akár meg is szállhatunk. A sárga jelzésről az említett nyeregben kell a zöldre váltanunk, hogy feljussunk a Rakitorra (6,3 km; 932 méter szintemelkedés; 4 órás út).
Háromrevucáról is meghódíthatjuk a Rakitort, méghozzá a piros jelzést választva. Ez felmegy a Fekete-kő nyergébe, itt jobbra kell fordulnunk a zölddel a csúcsunk felé. Közben elmarad mögöttünk a Fekete-kő igen látványos sziklagerince, amely cápauszonyként hat, mögötte pedig már feltűnik a Ploska „bálnaháta” is. A zöld oldalazza a Mincolt, majd a Déli-Rakitor-nyeregből mássza meg egy sziklakapun keresztül a csúcsot (7,9 km; 944 méter szintemelkedés; 4 óra 15 perces út).
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcs.
