Megjelent a „Határjárók a Kárpátokban” című túrakalauz-sorozat második kötete. A 2017-ben megjelent Fogarasi-havasok után ezúttal a Csíki-havasok, pontosabban az Úz-völgye, Csobányos-völgye, Kostelek és a Gyimesi-szoros történelmi szellemiségéhez kapnak útmutatót a természetjárók.
A Kárpát Gyepű Egyesület és az MTVA Hazajáró című műsora kapcsán létrejött Hazajáró Honismereti és Turista Egylet partnerségében, a Bethlen Gábor Alap anyagi támogatásával megszületett sorozat céljai:
1. A Magyar Királyság keleti határainak bemutatása az Ukrán határtól a Dunáig 18 kötetben.
2. A megmaradt határjelek beazonosítása, felkutatása, a határvonal megismerése, és a magassági pontok, határhalmok pontos térképen való rögzítése.
3. A közérdeklődés felkeltése azon földrajzi régiók iránt, ahol ezek az útvonalak megtalálhatók. Ezáltal eddig nem ismert, vagy alig látogatott helyek, települések bevonása a turisztikai körforgásba.
Összehasonlítva az előző könyvvel, a Fogarasi – havasokkal, látható, hogy mindkettő azonos felépítésű, azonos szerkezeti, szerkesztési koncepciót képvisel.
Az általános ismertetőben a könyvet olyan természetjáróknak ajánljuk, akik „Csík fenyveseinek susogását ízesíteni akarják az adott helyek történelmi szellemével”
Ugyanakkor a kalauz külföldi minták alapján követendő példát nyújthat a magyaroknak a „Trianon–trauma feldolgozásához. A németek, olaszok, szlovének turistautakká nemesítették a régi hadszíntereket, határokat, őszintén bemutatva ezen helyek történelmi szerepét mindkét világháború idején.
Ezzel szemben mi folyik Erdélyben? A mindenkori román hatalom, beszéljünk itt királyságról, vagy kommunizmusról, mindig igyekezett eltüntetni a határjeleket, hogy ne alakulhassank ki emlékezethelyszínek a Kárpátok gerincén. A román nemzetépítésben a magyar kultúra, a szimbolikus geográfia (pl. 1000 éves határ), a mítoszok, a tájban lecsapódott történelmi emlékezet (határjelek), magyar nemzeti szimbólumnak minősülnek, mint pl. a székely zsászló, és imázs tartalmuk rombolólag hat az egységes (homogén) nemzetállam meghatározásában. Mert a felfedezett és térképen rögzített határjelek: a sínekből épített gúlák, oszlopok, vésetek és kőből rakott félgömb alakú határhalmok ezáltal megszűnnek értéktelen kacatnak lenni, felértékelődnek.
A könyv egyik legértékesebb fejezete a határ fogalmának történeti áttekintése, a terepelemek fejlődése a kezdetektől (honfoglalás) napjainkig, magyarul: a gyepütől a határvonalig. Ez nem jelent mást, mint a határszalag (nevezhetjük zónának vagy senki földjének is) összezsugorodása két ország között egyetlen vonallá. Ez a fejezet nagyon jól adatolt.
Szép kivitelű, jó kézbe venni, könnyű és egy hátizsák zsebében is elfér. Mivel túrakalauzról van szó, spirállal köttették be, hogy terepen is könnyen lehessen használni. A lapok azért fényezettek, hogy jobban bírják a nedvességet, az időjárási viszontagságokat.
Sok hasznos tanácsot tartalmaz a túraútra vállalkozóknak, amiket nem árt megszívlelni, hiszen ezek az utak nincsenek turistajelekkel ellátva. A fotók által elevenedik meg a hegység, amelyeken a jelentősebb hegycsúcsok neve is fel van tüntetve. A túraútvonalak leírását 10 térkép egészíti ki. A kalauz szól úgy az újonc, mint az avatott turistaréteghez, akik a hegység rejtett szépségeit keresik.
A Határjárók a Kárpátokban című túrakalauz-sorozat második kötetét a Csiki-havasokat több helyszínen is bemutattuk: Csíkszeredában, Csíkszépvízen, Gyergyószentmiklóson, Csíkszentmártonban, Sepsiszentgyörgyön. Még lesznek bemutatók Marosvásárhelyen, Székelykeresztúron és Magyarországon.
A sorozat következő két kötete a tervek szerint a Tarkő-hegységbe, majd a Háromszéki-havasokba kalauzolja az érdeklődőket.
Köszönjük az összefoglalót Molnár Sándornak és Zsigmond Enikőnek.