Megjelent a “Határjárók a Kárpátokban” legújabb kötete

Megjelent a “Határjárók a Kárpátokban” legújabb kötete

Meg­je­lent a „Határ­já­rók a Kár­pá­tok­ban” című túra­ka­la­uz-soro­zat máso­dik köte­te. A 2017-ben meg­je­lent Foga­ra­si-hava­sok után ezút­tal a Csí­ki-hava­sok, pon­to­sab­ban az Úz-völ­gye, Cso­bá­nyos-völ­gye, Kos­te­lek és a Gyi­me­si-szo­ros tör­té­nel­mi szel­le­mi­sé­gé­hez kap­nak útmu­ta­tót a ter­mé­szet­já­rók.

A Kár­pát Gye­pű Egye­sü­let és az MTVA Haza­já­ró című műso­ra kap­csán lét­re­jött Haza­já­ró Hon­is­me­re­ti és Turis­ta Egy­let part­ner­sé­gé­ben, a Beth­len Gábor Alap anya­gi támo­ga­tá­sá­val meg­szü­le­tett soro­zat cél­jai:

1. A Magyar Király­ság kele­ti hatá­ra­i­nak bemu­ta­tá­sa az Ukrán határ­tól a Duná­ig 18 kötet­ben.

2. A meg­ma­radt határ­je­lek beazo­no­sí­tá­sa, fel­ku­ta­tá­sa, a határ­vo­nal meg­is­me­ré­se, és a magas­sá­gi pon­tok, határ­hal­mok pon­tos tér­ké­pen való rög­zí­té­se.

3. A köz­ér­dek­lő­dés fel­kel­té­se azon föld­raj­zi régi­ók iránt, ahol ezek az útvo­na­lak meg­ta­lál­ha­tók. Ezál­tal eddig nem ismert, vagy alig láto­ga­tott helyek, tele­pü­lé­sek bevo­ná­sa a turisz­ti­kai kör­for­gás­ba.

Össze­ha­son­lít­va az elő­ző könyv­vel, a Foga­ra­si – hava­sok­kal, lát­ha­tó, hogy mind­ket­tő azo­nos fel­épí­té­sű, azo­nos szer­ke­ze­ti, szer­kesz­té­si kon­cep­ci­ót kép­vi­sel.

Az álta­lá­nos ismer­te­tő­ben a köny­vet olyan ter­mé­szet­já­rók­nak ajánl­juk, akik „Csík feny­ve­se­i­nek suso­gá­sát íze­sí­te­ni akar­ják az adott helyek tör­té­nel­mi szel­le­mé­vel”

Ugyan­ak­kor a kala­uz kül­föl­di min­ták alap­ján köve­ten­dő pél­dát nyújt­hat a magya­rok­nak a „Trianon–trauma fel­dol­go­zá­sá­hoz. A néme­tek, ola­szok, szlo­vé­nek turis­ta­utak­ká neme­sí­tet­ték a régi had­szín­te­re­ket, hatá­ro­kat, őszin­tén bemu­tat­va ezen helyek tör­té­nel­mi sze­re­pét mind­két világ­há­bo­rú ide­jén.

Ezzel szem­ben mi folyik Erdély­ben? A min­den­ko­ri román hata­lom, beszél­jünk itt király­ság­ról, vagy kom­mu­niz­mus­ról, min­dig igye­ke­zett eltün­tet­ni a határ­je­le­ket, hogy ne ala­kul­has­sank ki emlé­ke­zet­hely­szí­nek a Kár­pá­tok gerin­cén. A román nem­zet­épí­tés­ben a magyar kul­tú­ra, a szim­bo­li­kus geog­rá­fia (pl. 1000 éves határ),  a míto­szok, a táj­ban lecsa­pó­dott tör­té­nel­mi emlé­ke­zet (határ­je­lek), magyar nem­ze­ti szim­bó­lum­nak minő­sül­nek, mint pl. a szé­kely zsász­ló, és imázs tar­tal­muk rom­bo­ló­lag hat az egy­sé­ges (homo­gén) nem­zet­ál­lam meg­ha­tá­ro­zá­sá­ban. Mert a fel­fe­de­zett és tér­ké­pen rög­zí­tett határ­je­lek: a sínek­ből épí­tett gúlák, osz­lo­pok, vése­tek és kőből rakott fél­gömb ala­kú határ­hal­mok ezál­tal meg­szűn­nek érték­te­len kacat­nak len­ni, fel­ér­té­ke­lőd­nek.

A könyv egyik leg­ér­té­ke­sebb feje­ze­te a határ fogal­má­nak tör­té­ne­ti átte­kin­té­se, a terep­ele­mek fej­lő­dé­se a kez­de­tek­től (hon­fog­la­lás) nap­ja­in­kig, magya­rul: a gyep­ü­től a határ­vo­na­lig. Ez nem jelent mást, mint a határ­sza­lag (nevez­het­jük zóná­nak vagy sen­ki föld­jé­nek is) össze­zsu­go­ro­dá­sa két ország között egyet­len vonal­lá. Ez a feje­zet nagyon jól ada­tolt.

Szép kivi­te­lű, jó kéz­be ven­ni, könnyű és egy háti­zsák zse­bé­ben is elfér. Mivel túra­ka­la­uz­ról van szó, spi­rál­lal köt­tet­ték be, hogy tere­pen is könnyen lehes­sen hasz­nál­ni. A lapok azért fénye­zet­tek, hogy job­ban bír­ják a ned­ves­sé­get, az idő­já­rá­si viszon­tag­sá­go­kat.

Sok hasz­nos taná­csot tar­tal­maz a túra­út­ra vál­lal­ko­zók­nak, ami­ket nem árt meg­szív­lel­ni, hiszen ezek az utak nin­cse­nek turis­ta­je­lek­kel ellát­va. A fotók által ele­ve­ne­dik meg a hegy­ség, ame­lye­ken a  jelen­tő­sebb hegy­csú­csok neve is fel van tün­tet­ve. A túra­út­vo­na­lak leírá­sát 10  tér­kép egé­szí­ti ki. A kala­uz szól úgy az újonc, mint az ava­tott turis­ta­ré­teg­hez, akik a hegy­ség rej­tett szép­sé­ge­it kere­sik.

A Határ­já­rók a Kár­pá­tok­ban című túra­ka­la­uz-soro­zat máso­dik köte­tét a Csi­ki-hava­so­kat több hely­szí­nen is bemu­tat­tuk: Csík­sze­re­dá­ban, Csík­szép­ví­zen, Gyer­gyó­szent­mik­ló­son, Csík­szent­már­ton­ban, Sep­si­szent­györ­gyön. Még lesz­nek bemu­ta­tók Maros­vá­sár­he­lyen, Szé­kely­ke­reszt­úron és Magyar­or­szá­gon.

A soro­zat követ­ke­ző két köte­te a ter­vek sze­rint a Tar­kő-hegy­ség­be, majd a Három­szé­ki-hava­sok­ba kala­u­zol­ja az érdek­lő­dő­ket.

Köszön­jük az össze­fog­la­lót Mol­nár Sán­dor­nak és Zsig­mond Eni­kő­nek.