Ami­kor a Kakukk-hegyi Kál­vá­ri­á­ról – kívül sáro­san és meg­fá­rad­va, de belül meg­tisz­tult és fel­fris­sült lélek­kel – meg­pil­lan­tod a szo­mo­ri temp­lom­tor­nyot, már tudod: sike­re­sen tel­je­sí­tet­ted a Kitö­rés emlék- és tel­je­sít­mény­tú­rát, s ezzel mél­tó módon emlé­kez­tél meg Buda­pest és Euró­pa hős védő­i­ről.

És azt is tudod, nem utol­já­ra tet­ted meg az utat. Mert nincs az a fáradt­ság, ami felül­ke­re­ked­ne a katar­zi­son: azt a szűk ösvényt jár­tad be, ame­lyet akkor, 1945 feb­ru­ár­já­ban csak néhány száz kato­ná­nak sike­rült a sok tíz­ezer­ből.

Az ő kitar­tá­suk és áll­ha­ta­tos­sá­guk ad erőt min­den emel­ke­dőn. És azok­nak a hősi halot­tak­nak a lel­ke érin­ti meg fáradt tag­ja­i­dat, akik­nek valós vagy jel­ké­pes sír­em­lé­ke­i­nél elhe­lye­zed az emlé­ke­zés mécse­se­it.

Min­den év feb­ru­ár­já­nak máso­dik szom­bat­ján sok száz, sok ezer mécses vilá­gít­ja be a budai erdő­ket. Az elsőn még 100-an sem vol­tunk. Most, a 17. emlék­tú­rán közel 3500-an. A Kitö­rés emlék-és tel­je­sít­mény­tú­ra mél­tón töl­ti be kül­de­té­sét, amely­nek sem­mi más cél­ja nincs, mint a kegye­let. És évről-évre egy­re töb­ben jön­nek el, hogy részt vegye­nek az év leg­ke­mé­nyebb éjsza­kai tel­je­sít­mény­tú­rá­ján. Hogy fesze­ges­sék hatá­ra­i­kat. Hogy bebi­zo­nyít­sák önma­guk­nak és túra­tár­sa­ik­nak: a kitar­tás és az aka­rat­erő elhoz­za a dia­dalt.

Idén azt gon­dol­tuk, az idő­já­rás kegyes lesz. Se hó, se jég, se fagy nem fog­ja nehe­zí­te­ni a túrát. A futók talán új rekor­dok­ról álmo­doz­tak. Akik koráb­ban a rövi­debb távo­kon indul­tak vagy a hosszún nem jár­tak siker­rel, most a 60 km-es táv könnyebb tel­je­sí­té­se lebe­gett sze­me­ik előtt. De az égi­ek úgy dön­töt­tek, nem könnyí­tik meg a dol­gun­kat. Talán nem is len­ne iga­zán mél­tó a kitö­rők­höz, ha ide­á­li­sak len­né­nek a körül­mé­nyek.

Ennek elle­né­re a 60 km-es távon rekor­dot dön­tött az indu­lók szá­ma: 2128-an vág­tak neki a leg­hosszabb útvo­nal­nak és közü­lük 1814-en be is értek más­nap délig a szo­mo­ri cél­ba. Külön gra­tu­lá­lunk a 10-sze­res tel­je­sí­tők­nek! A 35 km-es távon ezút­tal 406-an indul­tak, közü­lük 361-en tel­je­sít­ték. A 25 km-el idén 901-en pró­bál­koz­tak és 817-en sike­re­sen cél­ba is értek.

De ezen a túrán nem a lét­szá­mok és a szint­idők az elsőd­le­ge­sek, hanem a rész­vé­tel.

A hősök irán­ti kegye­let moz­gat­ja több száz önkén­tes segí­tőn­ket is, akik a sok hóna­pos elő­ké­szü­let során, a rajt­ban, a cél­ban és a legen­dás­sá vált, a kor­hű körül­mé­nye­ket meg­idé­ző ellen­őr­ző­pon­to­kon tel­je­sí­te­nek szol­gá­la­tot. Utób­bi­ak közül idén töb­ben is meg­kap­ták a 10 éves ellen­őr­ző­pon­ti szol­gá­la­tért járó elis­me­rést is.

Köszön­jük min­den­ki­nek, aki részt­ve­vő­ként vagy szer­ve­ző­ként bár­mi­lyen módon hoz­zá­já­rult a 2024-es Kitö­rés emlék-és tel­je­sít­mény­tú­ra sike­ré­hez! Jövő­re újra talál­ko­zunk a budai vár­ban és a „sötét­ség beáll­tá­val kitö­rünk!”