Hazajáró műsorok

Visói-havasok – Huculföld koronája, a Várkő

70. rész

Akadnak elzárt szegletei a Kárpátoknak, ahol mintha lassabban ballagna az idő. A „bús, borongós” Máramarosi-havasok vonulata is úgy áll ott, az Északkeleti-Kárpátok szívében, mintha beledermedt volna a mindenségbe. Csak néha-néha moccan egyet, hogy lerázza magáról a modernség idegen uniformisait, aztán szépen komótosan visszafekszik a Máramarosi-medence fölé, némán tűrve a hátain legelésző állatokat és völgyeiben az organikus falusi létforma utolsó képviselőit. Az erdős-hegyes Máramaros korábban lakatlan királyi gyepűvidékét az idők során magyar urak, szász vendégek, havasi oláhok és a leghűségesebb nemzetiség, a ruszinok népesítették be. Aztán darabokra szaggatták „terra Máramarost”, és szétosztották két újdonsült állam között. Déli, Romániához csatolt része, a Tiszába futó Visó völgye és a fölé magasodó kristályos hegytömeg, a Visó-menti hegycsoport, melynek legmagasabb hegysége, a Várkő tömbje csodás természeti értékei mellett azért is vonzó célpontja a Hazajárónak, mert ezen az elszigetelt vidéken a hegyvidéki ruszinok keleti néprajzi csoportja, a huculok átörökítették azt az ősi, archaikus életvitelrendszert, amit az úgynevezett „civilizáció” már kiírtott szinte minden vidékről. Európa egyik utolsó transzhumán gazdálkodású területe kivételes természeti értékeket is megőrzött. Ezek után kutatnak magyarországi földrajztudósok, hogy feltárják, miként alakult a Máramarosi hegyvidék környezete az elmúlt évezredekben.

Látnivalók

Látnivalók / Kárpátalja / Máramaros

A Visói-havasok egykori erdőkitermelő és fafeldolgozó központjában, Felsővisón nagy a jövés-menés. Trianon előtt még a németek és a magyarok adták a többséget, ám miután a második világháború végén a kommunisták ezreket internáltak és űztek el innen, nem meglepő, hogy ma már 15 ezer lakosából csaknem 14 ezer román. A ruszinok jelenlétére utal egykori görög katolikus fatemplomuk, melyet ma már az ortodox egyház birtokol.

Szemben a neogótikus római katolikus templom hirdeti a megmaradt néhány száz fős magyar és német közösség hitét.

A városka éppen ott fekszik, ahol a Visóba folyik legjelentősebb jobb oldali mellékvize, a Vasér. Innen indul a híres Máramarosi-kisvasút, a Mokanica, ami a faszállítás mellett ma már elsősorban a turizmust szolgálja. A vonat több helyen is megáll, van, ahol fa rakodás céljából, máshol meg hogy a patakból vizet szivattyúzzanak a gőzmozdonyba.

Közel vagyunk a történelmi határhoz, ezt világháborús erődítmények maradványai is jelzik. Elsuhanunk egy sziklába vájt katonai kórház mellett, mellyel szemben még lőszerraktárat is rejtettek a sziklaüregek.

A gőzmasina Paltin megállóig viszi az utasokat.

Bővebben...

Havasmező lakói, a kistestű lovaikról is ismert huculok a 16. századtól szivárogtak be Galíciából és Bukovinából és fokozatosan népesítették be a mai Huculföldet. A falu képe jól ábrázolja, hogy a helyi gazdaság máig meghatározó ágazatai a természeti adottságokból fakadóan a fakitermelés, a hagyományos, önellátó hegyvidéki állattartás és a zord éghajlaton igencsak fáradságos földművelés.

Bővebben...

Huculföld ékköve, a Várkő. Aki földrajz- és történelemkönyvek helyett az életből szeretne tanulni történelmi hazánk északkeleti zuga, az ősi Máramaros múltjáról és természeti értékeiről, vagy csak egyszerűen meg akar szabadulni az aszfalt porától, látogassa meg a Visó-völgye rejtett kincseit és jöjjön fel ide körülnézni a Várkő keresztjétől.

A gerinc mellett található a Vércse-tó, ami egy hófolt eróziós tó, tehát nincs kifolyása, így amikor megnő a vízszintje, akkor a vize átcsurog a gerincen.

 

 

Bővebben...