Újbányai-hegység — Körtúra a Garam és a Zsitva vidékén
Hazajáró műsorok

Újbányai-hegység — Körtúra a Garam és a Zsitva vidékén

214. rész
"Újbánya bányaváros a Zsitva és Garam folyók között elterülő újbányai hegycsoport tövében, Bars vármegye északi részén, a Garam folyó jobb partján, védett völgykatlanban fekszik."
Ruffy Pál: Bars vármegye (1901)

A Garam, miu­tán szü­lő­föld­jét, a kár­pá­ti magas­la­to­kat elhagy­ja, mielőtt még bevé­gez­né útját a sík­vi­dé­ken, átfo­lyik a Sel­me­ci-kör­hegy­sé­gen. E vul­ká­ni hegy­cso­port egyik tag­ja, a – Zsit­va-völ­gyé­vel a Tri­becs­hez és a Mada­ras­hoz kap­cso­ló­dó – Újbá­nyai-hegy­ség. A kül­ső és bel­ső ter­mé­sze­ti erők addig épí­tet­ték és pusz­tí­tot­ták, míg kiala­kí­tot­ták mai képét: erdős hegy­ol­da­lak, ande­zit kőten­ge­rek és merész ormok jel­lem­zik. Völ­gye­i­ben magyar neme­sek és szer­ze­te­sek, német bányá­szok és tót famun­ká­sok hagya­té­kai: temp­lo­mok és vár­ro­mok, ódon bánya­vá­ro­sok és hegyi szór­vány­te­le­pü­lé­sek jelö­lik ki a magyar­ság észa­ki nyelv­ha­tá­rát.

Látnivalók / Felvidék / Bars

Las­san ezer esz­ten­de­je már annak, hogy Szent Bene­dek tisz­te­le­té­re Géza monos­tort ala­pí­tott a bar­si hegyek között. Garam­szent­be­ne­dek hosszú ide­ig a Garam men­te szak­rá­lis, és ha kel­lett, védel­mi köz­pont­ja volt. Temp­lo­ma egy­kor Szűz Mária illet­ve Szent Bene­dek tisz­te­le­té­re épült, mely­nek bel­ső tere a magyar múlt emlé­ke­i­ben gaz­dag. A kato­li­kus Isten­há­za a Kohá­ry csa­lád vég­ső nyug­he­lye­ként szol­gál.

Itt talál­ha­tó a Szent Vér kápol­na, ahol Vero­ni­ka ken­dő­jé­nek marad­vá­nyát őrzik. Ezt az erek­lyét 1483-ban ado­má­nyoz­ta II. Pál pápa Mátyás király­nak, aki a helyi kato­li­kus közös­ség­nek adta. Azóta őrzik ebben az erek­lye­ká­pol­ná­ban.

Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...