Hazajáró műsorok

Szinevér – A Gorgánok gyöngyszeme

85. rész

Kárpátalja hegyvidéke mindig is történelmi hazánk egyik legvadabb tája, gyéren lakott, valódi peremterülete volt. Zord éghajlat, terméketlen talaj, végtelen őserdők, sebes folyóvizek rajzolják e vidéket, ahol az embernek nincs könnyű dolga, ha élni akar. Kelet és nyugat határán az átmenő forgalom folyton élénk volt, de a letelepedéssel járó embert próbáló életmódot csak kevesen választották. Honfoglaló őseink itt keltek át a Kárpát-medencébe, aztán erre vonultak keleti hadjárataikra. De innen jöttek a hódító tatárok is, akik után német telepesek majd ruszin népek áramoltak ide, akik az első nagyobb településeket is alapították.

Talán ennek az elhagyatottságnak is köszönhetjük a tájképi és néprajzi tisztaságot, a táj és a nép egyfajta vadságban is érintetlen őstermészetét, lelkületét. Kárpátalja északkeleti része, a hegyekkel és erdőkkel borított Gorgánok hegylánca, a Talabor folyó forrásvidéke erősen felcsigázta érdeklődésünket. Az ökológiai egyensúly fenntartása mellett a turizmus fejlesztését is célul tűző Szinevéri Nemzeti Park gazdag és változatos élővilággal, feledhetetlen tájképekkel, szívében tengerszemmel, peremén ősi bojkó hegyi településekkel várja a Hazajárót.

Látnivalók / Kárpátalja / Máramaros

A Kárpátok szűk, vadregényes keleti átjárói mindig is kiváló, természetes védelmet nyújtottak a betörő ellenséggel szemben. Az út menti harckocsiakadályok már a Kárpátalja 1939-es visszatérése után, a Szovjetunióval szemben a keleti határon kiépített védelmi vonalat jelzik. Az Árpád-vonal Talabor-menti bunkerei hazánk védelme helyett sajnos ma már csak a turizmust szolgálják. Tanösvényen járhatjuk végig vasbeton szerkezetű erődrendszer maradványait.

Bővebben...

A Gorgánok hegyei ölelte völgybe a mai Felsőszinevérre a 17. században telepítették az első bojkó ruszinokat. A helyi közösség a régi rend szerint éli életét e mesés környezetben, távol a világ szemfényvesztésétől. Itt aztán nem a legújabb kütyük kötik le az emberek életét. A monitorok előtt görnyedő virtuális tengődés helyett az igazi, nagybetűs életet élik, minden szerény és kemény körülmény ellenére, jó kedéllyel. A bojkók mindennapjait a természeti környezet elemei, a havasi élettér, az állatok, a növények, a víz, a föld és a fa határozzák meg.

A templomdombról csodálatos havasi tájkép tárul elénk, de itt található a 18-19. században a Megváltás tiszteletére épült görög katolikus fatemplom is.

Bővebben...

A közel 1000 méter magasan fekvő Szinevéri-tó közepét egy apró sziget ékesíti. A tó gyalogszerrel körbejárható, de tutajjal is lehet.

A Szinevéri-tótól vezet az út a tengerszem fölé magasodó Tó-havasra. Innen csodás kilátás nyílik a tóra és a Gorgánok hegyeire-völgyeire.

Bővebben...