Széples — “A magyar haza tridense”
Hazajáró műsorok

Széples — “A magyar haza tridense”

163. rész
"A Cibles jellegzetes három csúcsa koronáját képezik a hegységnek. És csakugyan úgy ül ott kiemelkedően az előkelő környezetből, mint egy király, mert az egész tájat uralja. Fiatal vulkáni kőzetből, andezitből áll, mely mint sziget emelkedik ki impozáns tömegével a környező kárpáti homokkőből. A Cibles mindent nyújt, amire egy vérbeli természetjárónak szíve vágyik. Árnyas erdei utak, zúgó patakok, madárdaltól hangos lomberdő, kísérteties némasággal susogó fenyves, havasi rétek, lankák és meredek, lejtők, gyepes magaslatok és kősziklák váltakozva fogadják a természet ölében lelki fölfrissülést kereső turistát."
Knizsek Károly: A Cibles (1941)

Ott figye­li az ősi gye­pűt ma is a Kele­ti-Kár­pá­tok bel­ső vul­ká­ni vonu­la­tá­ban, a tör­té­nel­mi Mára­ma­ros, Besz­ter­ce-Naszód és Szol­nok-Dobo­ka vár­me­gyék határ­vi­dé­kén, a Lápos vidé­ke és a Rad­nai-hava­sok között mar­kán­san kiemel­ke­dő Szép­les. Az erős vul­ká­ni utó­mű­kö­dés során kép­ző­dött ásvány­kin­cse­it évszá­za­dok óta bányásszák. Völ­gye­i­ben archa­i­kus kul­tú­rát hor­do­zó hava­si népek élnek, s a hegy­ség lábá­nál a Haza­já­ró a magyar­ság utol­só véd­bás­tyá­já­ra, a szór­vá­nyok szór­vá­nyá­ra is ráta­lál.

Látnivalók / Kárpátalja / Máramaros

A közép­ko­ri ere­de­tű kis­ne­me­si falut évszá­za­do­kig elke­rül­ték a világ­hó­dí­tó esz­mék, soká­ig tar­tot­ták magu­kat a hagyo­má­nyok és a táj­egy­ség leg­gaz­da­gabb fal­vai közé tar­to­zott. Aztán az 1950-es évek szö­vet­ke­ze­ti rend­sze­re las­san bon­ta­ni kezd­te a ren­det a Jód pata­ka völ­gyé­ben. De az állat­te­nyész­tés, a kéz­mű­ves­ség és a nép­ze­nei kul­tú­ra még élet­ben van erre­fe­lé. A hitet sem sike­rült kiöl­ni a nép­lé­lek­ből, a helyi­ek becs­ben tart­ják sajá­tos hava­si épí­té­sze­ti örök­sé­gü­ket, fából fara­gott fohá­sza­i­kat. Görög kato­li­kus fatemp­lo­ma­ik­ból a falu­ban mind­járt három is van. Az alsó fatemp­lom 1717-ből való.

A fel­ső, Isten­szü­lő szü­le­té­se temp­lom egy koráb­bi helyén épült az 1620-as évek­ben.

Ezek a temp­lo­mok sajá­tos szin­té­zist kép­vi­sel­nek a kele­ti bizán­ci és a nyu­ga­ti góti­kus for­mák között. És bár sze­ré­nyen búj­nak meg a mára­ma­ro­si völ­gyek­ben, külön­le­ges érté­kük­re messze föl­dön fel­fi­gyel­tek. Oly­annyi­ra, hogy nyolc mára­ma­ro­si fatemp­lom is a Világ­örök­ség részét képe­zi.

Bővebben...

A világ­örök­sé­gek közül a leg­ré­geb­bi, több mint 400 éves, de Sajó­me­ző jó álla­pot­ban fenn­ma­radt fatemp­lo­ma Szent Piros­ka tisz­te­le­té­re épült, 1604-ben.

Bővebben...

Még a Monar­chia ide­jé­ben tele­pül­tek ide főleg Szé­kely­föld­ről szén­ége­tő erdő­mun­ká­sok. A múlt szá­zad köze­pé­ig Gereb­lye önál­ló tele­pü­lés volt, magyar nyel­vű isko­lá­val. Ám az isko­lát bezár­ták és Gereb­lyét Tőkés­hez csa­tol­ták. A temp­lom viszont áll még, Szent Vér oltal­ma alatt. Gereb­lye magyar népe hűsé­ges maradt római kato­li­kus val­lá­sá­hoz.

A Szép­les alatt Tőkés az utol­só lakott tele­pü­lés.

Bővebben...

A kék jel­zés­ről letér­ve, az Arc­ser olda­lá­ban külön­le­ges világ vár­ja a ván­dort. Párat­lan ter­mé­sze­ti kép­ződ­mény a Tün­dér­kert, mivel hatal­mas szik­lák védik a betö­rő sze­lek ellen, így a ben­ti mele­gebb klí­má­nak köszön­he­tő­en ren­ge­teg virág nyí­lik itt.

Bővebben...

Az Arc­ser és a Cib­les csú­csai köz­ti nye­reg­ből cso­dás kilá­tás nyí­lik a szom­szé­dos Rad­nai-hava­sok orma­i­ra, köz­tük a Hor­thy-csúcs­ra is, de lát­hat­juk innen a Mára­ma­ro­si-hava­so­kat, az Arc­ser szik­lás ormát és a Hunya­di-csú­csot is.

Régeb­ben sok vita volt arról, hogy a Szép­les­nek melyik a leg­ma­ga­sabb csú­csa. Nos, ez mára eldőlt, a leg­ma­ga­sabb a Bran, utá­na követ­ke­zik a Szép­les-csúcs. A különb­ség csu­pán 1 méter.

Az Arc­ser ren­del­ke­zik a leg­mar­kán­sabb szik­lák­kal. Főleg az észa­ki és nyu­ga­ti olda­lon sza­kad­nak le mere­de­ken.

 

Bővebben...