Hazajáró műsorok

Széples – “A magyar haza tridense”

163. rész

“A Cibles jellegzetes három csúcsa koronáját képezik a hegységnek. És csakugyan úgy ül ott kiemelkedően az előkelő környezetből, mint egy király, mert az egész tájat uralja. Fiatal vulkáni kőzetből, andezitből áll, mely mint sziget emelkedik ki impozáns tömegével a környező kárpáti homokkőből. A Cibles mindent nyújt, amire egy vérbeli természetjárónak szíve vágyik. Árnyas erdei utak, zúgó patakok, madárdaltól hangos lomberdő, kísérteties némasággal susogó fenyves, havasi rétek, lankák és meredek, lejtők, gyepes magaslatok és kősziklák váltakozva fogadják a természet ölében lelki fölfrissülést kereső turistát.”

 Knizsek Károly: A Cibles (1941)

Ott figyeli az ősi gyepűt ma is a Keleti-Kárpátok belső vulkáni vonulatában, a történelmi Máramaros, Beszterce-Naszód és Szolnok-Doboka vármegyék határvidékén, a Lápos vidéke és a Radnai-havasok között markánsan kiemelkedő Széples. Az erős vulkáni utóműködés során képződött ásványkincseit évszázadok óta bányásszák. Völgyeiben archaikus kultúrát hordozó havasi népek élnek, s a hegység lábánál a hazajáró a magyarság utolsó védbástyájára, a szórványok szórványára is rátalál.

Látnivalók

Látnivalók / Kárpátalja / Máramaros

A középkori eredetű kisnemesi falut évszázadokig elkerülték a világhódító eszmék, sokáig tartották magukat a hagyományok és a tájegység leggazdagabb falvai közé tartozott. Aztán az 1950-es évek szövetkezeti rendszere lassan bontani kezdte a rendet a Jód pataka völgyében. De az állattenyésztés, a kézművesség és a népzenei kultúra még életben van errefelé. A hitet sem sikerült kiölni a néplélekből, a helyiek becsben tartják sajátos havasi építészeti örökségüket, fából faragott fohászaikat. Görög katolikus fatemplomaikból a faluban mindjárt három is van. Az alsó fatemplom 1717-ből való.

A felső, Istenszülő születése templom egy korábbi helyén épült az 1620-as években.

Ezek a templomok sajátos szintézist képviselnek a keleti bizánci és a nyugati gótikus formák között. És bár szerényen bújnak meg a máramarosi völgyekben, különleges értékükre messze földön felfigyeltek. Olyannyira, hogy nyolc máramarosi fatemplom is a Világörökség részét képezi.

Bővebben...

A világörökségek közül a legrégebbi, több mint 400 éves, de Sajómező jó állapotban fennmaradt fatemploma Szent Piroska tiszteletére épült, 1604-ben.

Bővebben...

Még a Monarchia idejében települtek ide főleg Székelyföldről szénégető erdőmunkások. A múlt század közepéig Gereblye önálló település volt, magyar nyelvű iskolával. Ám az iskolát bezárták és Gereblyét Tőkéshez csatolták. A templom viszont áll még, Szent Vér oltalma alatt. Gereblye magyar népe hűséges maradt római katolikus vallásához.

A Széples alatt Tőkés az utolsó lakott település.

Bővebben...

A kék jelzésről letérve, az Arcser oldalában különleges világ várja a vándort. Páratlan természeti képződmény a Tündérkert, mivel hatalmas sziklák védik a betörő szelek ellen, így a benti melegebb klímának köszönhetően rengeteg virág nyílik itt.

Bővebben...

Az Arcser és a Cibles csúcsai közti nyeregből csodás kilátás nyílik a szomszédos Radnai-havasok ormaira, köztük a Horthy-csúcsra is, de láthatjuk innen a Máramarosi-havasokat, az Arcser sziklás ormát és a Hunyadi-csúcsot is.

Régebben sok vita volt arról, hogy a Széplesnek melyik a legmagasabb csúcsa. Nos, ez mára eldőlt, a legmagasabb a Bran, utána következik a Széples-csúcs. A különbség csupán 1 méter.

Az Arcser rendelkezik a legmarkánsabb sziklákkal. Főleg az északi és nyugati oldalon szakadnak le meredeken.

 

Bővebben...