“A délmagyarországi hegyvidék legészakibb hegycsoportja, fő gerince a Vaskapu hágóból indul ki. Jelentékeny ágat bocsát a Ruszka hegy nyugat felé, mely a hegység legmagasabb csúcsát, a Bágyest hordja. Ezen ágnak keleti folytatása oldalágaival Déva és Vajdahunyad felé terülve szét, egészen a Maros partjáig húzódik.”
Thirring Gusztáv: Pojána Ruszka (1897)
Krassó-Szörény, Temes és Hunyad megyék határhegysége, a nagy kiterjedésű, de alacsony Ruszka-havas szerényen húzódik meg a Bisztra, a Maros és a Temes folyók között. Pedig változatos hegytömege sok kincset rejteget. Igaz, az ember általában nem megcsodálni, hanem kiaknázni szerette bércei érceit. Bányái virágzó korszakokat, de később tragikus időket is tartogattak az itt élők számára. Advent ideje illő alkalom arra, hogy előbányásszuk a Ruszka régi kincseit és a születő fényben megvilágítsuk a Hunyadi-medence és a Maros mente reményt hordozó magyar szórványközösségeit.