Pádis 2. — Téli csillagtúrák Bogatelepről
Hazajáró műsorok

Pádis 2. — Téli csillagtúrák Bogatelepről

265. rész
"A Galbina forrásvidéke az, melyre talán a hegység legfőbb érdeke összpontosul: ez mondhatni gócpontja az egész Bihar legkiválóbb s megragadóbb nevezetességeinek. A Galbina kitörésnek környéke oly pazar sorozatát rejti a rendkívüli, megkapó, szebbnél szebb természeti tüneményeknek, melyhez fogható a képek arányaira s imponáló hatalmára, az őstermészet közvetlenségével ható erejére, elevenségére, festői bájaira s főleg sokoldalusága – és gazdag változatosságára nézve – ily kis területen mintegy Természeti Album gyanánt összeállítva s elhelyezve, a hegységben máshol alig található."
Czárán Gyula: A Galbinária (1903)

Van­nak mesés tájak a Kár­pá­tok bér­cei között, ame­lye­ket nem lehet elég­szer meg­lá­to­gat­ni. Sőt, minél több­ször jár­juk vad­re­gé­nyes vadon­ja­i­kat, annál inkább ráesz­mé­lünk, mennyi fel­tá­rat­lan kincs maradt még ben­nük. Ilyen ékkő a Pádis is, amit koráb­bi nyá­ri kalan­dunk után most télen láto­ga­tunk meg. Az Erdé­lyi-szi­get­hegy­vi­dék köz­pont­ja, a Bihar főleg mész­kő­ből fel­épü­lő észa­ki része csak úgy hem­zseg a ter­mé­sze­ti cso­dák­tól. Ben­ne test­kö­zel­ből figyel­het­jük meg a víz és a kő össz­já­té­ká­ból faka­dó karszt­je­len­sé­ge­ket. Ennek a ragyo­gó sok­fé­le­ség­nek járt cso­dá­já­ra az erdé­lyi turiz­mus apos­to­la, Czá­rán Gyu­la is, aki fel­tár­ta, kiépí­tet­te és köz­hír­ré tet­te a Pádis utá­noz­ha­tat­lan cso­da­vi­lá­gát.

Látnivalók / Erdély / Bihar

Utunk a Gal­bi­na-patak vad szű­kü­le­té­be vezet. Való­já­ban egy beom­lott haj­da­ni bar­lang folyó­só­ján lép­ke­dünk. A nehe­zen jár­ha­tó szur­do­kot még 1901-ben épí­tet­te ki Czá­rán Gyu­la. A leg­va­dabb sza­kaszt nem vélet­le­nül nevez­te a Pokol-tor­ná­cá­nak, amely szé­dü­lés­re haj­lan­dók­nak nem ajánl­ha­tó.

Az Emi­nen­ci­ás-víz­esés után a szo­ros szin­te derék­szög­ben és igen mere­de­ken észak­nak for­dul.

Bővebben...

A Behe­mót-sza­ka­dék alsó esé­se, a Sch­midl-víz­esés, ame­lyet Czá­rán Gyu­la neve­zett el Sch­midl Adolf geog­rá­fus­ról, a Bihar-hegy­ség első tudós kuta­tó­já­ról, a víz­esés fel­fe­de­ző­jé­ről.

Bővebben...

A Czá­rán­ös­vé­nyen halad­va elérünk a Bubul­ci-patak­hoz. A kis cser­mely men­tén érjük el a Három­ki­rá­lyok-víz­esést, amely három külön esés­ből álló zuha­tag-soro­zat. Külön­le­ges­sé­ge, hogy az egyet­len olyan víz­esés a Bihar­ban, amely­nek a lezú­du­ló víz­su­ga­ra mögé lehet áll­ni.

Bővebben...