Vannak mesés tájak a Kárpátok bércei között, amelyeket nem lehet elégszer meglátogatni. Sőt, minél többször járjuk vadregényes vadonjaikat, annál inkább ráeszmélünk, mennyi feltáratlan kincs maradt még bennük. Ilyen ékkő a Pádis is, amit korábbi nyári kalandunk után most télen látogatunk meg. Az Erdélyi-szigethegyvidék központja, a Bihar főleg mészkőből felépülő északi része csak úgy hemzseg a természeti csodáktól. Benne testközelből figyelhetjük meg a víz és a kő összjátékából fakadó karsztjelenségeket. Ennek a ragyogó sokféleségnek járt csodájára az erdélyi turizmus apostola, Czárán Gyula is, aki feltárta, kiépítette és közhírré tette a Pádis utánozhatatlan csodavilágát.
Pádis 2. — Téli csillagtúrák Bogatelepről
265. rész
Utunk a Galbina-patak vad szűkületébe vezet. Valójában egy beomlott hajdani barlang folyósóján lépkedünk. A nehezen járható szurdokot még 1901-ben építette ki Czárán Gyula. A legvadabb szakaszt nem véletlenül nevezte a Pokol-tornácának, amely szédülésre hajlandóknak nem ajánlható.
Az Eminenciás-vízesés után a szoros szinte derékszögben és igen meredeken északnak fordul.
Bővebben...A Behemót-szakadék alsó esése, a Schmidl-vízesés, amelyet Czárán Gyula nevezett el Schmidl Adolf geográfusról, a Bihar-hegység első tudós kutatójáról, a vízesés felfedezőjéről.
Bővebben...A Czáránösvényen haladva elérünk a Bubulci-patakhoz. A kis csermely mentén érjük el a Háromkirályok-vízesést, amely három külön esésből álló zuhatag-sorozat. Különlegessége, hogy az egyetlen olyan vízesés a Biharban, amelynek a lezúduló vízsugara mögé lehet állni.
Bővebben...