Valami sejtelmes békesség lakozik idefent, Turóc megyében. Talán erre az időtlen szépségre leltek azok a német bevándorlók is, akik jó nyolcszáz esztendeje megjelentek a Turóc folyó déli forrásvidékén. Turócnémeti alapítóját név szerint is ismerjük: Glaser Péter körmöci polgár volt az, aki a 14. században megvetette a lábát a településen. A falu legszebb pontjára a derék németek templomot is építettek. De a huszadik század mindent felülírt. 1910-ben még 5 lélek híján mindenki német volt, 100 esztendő múlva már 10 németet sem találunk itt. Hogy miért? Hát először is azért, mert a második világháború idején, 1944. szeptember 21-én csehszlovák partizánok a falu 187 német lakóját lemészárolták. Aztán a maradék németeket erőszakkal kitelepítették. A népirtásról persze a kommunista évtizedekben nem lehetett beszélni. Ma már egy szerény emlékmű áll a tetthelyen. A jelvényszerző mozgalom igazolópontja ez az emlékmű.

A turóci fürdőtelepet a barsi Körmöcbánya szász lakói alapították, a 14. században, de meleg vizű forrásait már régóta ismerték. Eredeti neve Lehota volt, amely kiváltságot, az adózás alól egy időre felmentett települést jelent. Később Teplica (= hévíz), majd a közeli Alsóstubnyáról Stubnyafürdő lett a neve. A stubnya név a középfelnémet stube (= fűthető helyiség) főnévből ered. 1946 óta Túróchévíz a hivatalos szlovák neve.
Felsorolni is nehéz, mennyi előkelőség látogatta meg, Luxemburgi Zsigmondtól Hunyadi Mátyáson át Miksa császárig. Az egyre jobban kiépülő fürdő később a magyar nemesek kedvelt pihenőhelye lett. A Perényiek, Eszterházyak, Nádasdyak és Pálfiak mellett Pázmány Péter bíborost is vendégül látta. Volt olyan is, aki összekötötte a kellemest a hasznossal: 1666-ban itt kötött titkos egyezséget a Habsburgok ellen Wesselényi Miklós és Zrínyi Péter. A Monarchia békeéveit idézi az 1885-ben felépült Erzsébet-szálló. 28-50 °C-os gyógyvizét bőrbetegségek, női betegségek, reuma, légzési és idegbántalmak kezelésére használják, beutalóval látogatható. A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Kék Fürdő előtti park.

Turócliget ma már Stubnyafürdőhöz tartozik. 15. századi plébániatemploma máig megtartotta gótikus stílusjegyeit, Szent Kozma és Damján tiszteletére van felszentelve. A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a templom kertje.

Turócdivék a Felvidék egyik legrégibb és leggazdagabb családjának, a Divéky családnak a birtoka volt. A nemzetség központja a település feletti Visegrád vára volt, ez azonban a 13. században elveszítette jelentőségét. Reneszánsz kastélya 1630 körül épült, ma a Platthyovszky család nevét viseli. Innen 200 méter a 18. század közepén felépült az rokokó Tarnóczy-kastély, amely ma szálloda. A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a reneszánsz kastély parkja.

Turócszentmihály nem csak régi templomáról nevezetes, hanem Balogh Miklós váci püspökről is, aki itt született 1625-ben. Egyébként a Szent Mihály tiszteletére szentelt templomot a 13. század második felében építették, de csak 1352-ben említik először egyházát „Ecclesio Sancti Michaeli” alakban. 1436-tól a 16. századig a Turócziak birtoka, később több nemes család osztozott rajta. A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a templom kertje.

A víz és a mészkő kölcsönhatásából fakadó karsztosodási folyamatokról a Gáder-völgy környéken számos barlang tanúskodik. Az egyik legismertebb üreg, a hosszú sziklafalban szélesen tátongó Mazarná-barlang – ahogy neve is mutatja – tényleg csodálatos látványt nyújt. A 850 méter magasan fekvő Csodálatos-barlangot Gyöngyössy János alkalmi verselő is megörökítette egy 1824-ben írt regéjében. A történet szerint Árpád vezérünk megtelepedve a Kárpát-medencében, vadászni indult a turóci rengetegbe. Fáradtságtól s éhségtől kimerülve egy barlangba tért megpihenni, ahol egy elragadó szépségű leányalakkal találkozott. Mazarna tündér Árpádot a barlang mélyén elrejtett tündérpalotájába vezette, ahonnan aztán Árpád ráeszmélve kötelességére visszatért népéhez.
A barlang a Gáder-völgyből a kék jelzésen 1,4 km, ami 320 méteres szintemelkedéssel jár. A barlang felett több kilátópont is van, ahonnan elénk tárul a Turóci-medence. Innen tovább mehetünk a Tlstá csúcsa felé, ami innen még 2 km. A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a barlang szája.

Gyöngyössy János: A fiatal Árpád a mazarnai barlangban (1824)

Én vezettem ki atyádat
Pannon kises földjére,
Duna, Tisza mellékére,
s a Kárpátok tövére;
Segedelmem erősíté
Vitéz karjaitokat,
hogy meghódoltatnátok itt
Ezen tartományokat.
Íme tehát ezen földet
örökül nektek adom,
S Mindenhatóságomnak Szent
Erejére fogadom,
Hogy ezt nem csak egy termékeny
Paradicsommá teszem
Számotokra, hanem soha
Tőletek el se veszem…

Tlsta és Ostra – a két csúcsot így, egyben szokták említeni, ami nem véletlen: általában, aki megmássza az egyiket, az a másikra is átmegy, és körtúraként járja be a Sziklás-Fátra két látványos csúcsát.
A Turóci-medencéből merészen kiemelkedő, hegy vadregényes lejtői számos sziklatoronnyal és sziklaterasszal büszkélkedhet. Ritka növényvilága és számos karsztbarlangja miatt Tlsta hegyet és környékét 1981-ben nemzeti természetvédelmi területté nyilvánították. A szemközti Ostra-heggyel és az alatta elterülő Gáder-völggyel együtt a Nagy-Fátra egyik legértékesebb és legfestőibb részét alkotják.
Miután Blatnica végén letettük az autót, a sárga jelzésen besétálunk a Gáder-völgybe. Egészen a Meszes-völgyig (Vapenna dolina), ahonnan a kék jelzés visz fel a csúcsra: a völgytalptól 3,5 km és 844 méter szintemelkedés, közben elhaladunk a Mazarna-barlang mellett is a szépséges bükkerdőben. A csúcsról nem mindennapi kilátást élvezhetünk. Innen ugyanazon az úton is visszamehetünk a Gáder-völgybe, de a kék valójában egy körtúra, amely a Konsky-völgy felé visszatér a Gáder-völgy egy Blatnicához közelebbi pontjára. Ez a kör így 10,5 km.
A legtöbben azonban kombinálják a Tlstá és Ostra túrát. Ez esetben a Tlstáról a zöld jelzéssel kell tovább mennünk a Hátulsó-Ostráig, ahonnan a sárga jelzés visz az Ostrára. Innen a sárga jelzés visz le a Blatnica-völgybe, ahol jobbra fordulunk a zölddel és lesétálunk Blatnicára. Ez a klasszikus kör 15,6 km és 1400 méter szintemelkedés, pont belefér egy napba. Egy nem akármilyen napba!
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Tlstá csúcsát jelző helymegjelölő oszlop.

A Turóci-medence fölé emelkedő Ostra sziklatornyáról elénk táruló látvány önmagáért beszél. Először is ott van az északi szomszéd Tlsta, míg délre a Blatnica-völgy felett a Drjenok. Alattunk a Turóci-medence, ami mögött már a Zsár-hegység és a Kis-Fátra húzódik, déli irányban a szomszédos Körmöci-hegység domborodik, ha pedig keletre tekintünk, a Nagy-Fátra gyephavas főgerincét is láthatjuk. A hegy neve nem véletlenül Ostra, ami magyarra fordítva élest jelent: a csúcsra vezető sárga háromszög jelzés sziklalépcsőkön, helyenként láncokkal biztosított úton vezet, és még egy sziklaablakon is át kell bújni, hogy megérkezzünk a csúcsra.
A legrövidebben a kék jelzésen juthatunk fel a csúcsra: Blatnicáról elindulunk a Gáder-völgyben, majd jobbra felkanyarodunk a Konsky-völgybe. A Muránynál jobbra fordulunk a sárga jelzéssel, amely felvisz az Ostra-nyeregbe. Innen a már említett sárga háromszöget kell követnünk, amelyen 170 métert kell megtenni az 1263 méter magas csúcsig (6 km; 765 méter szintemelkedés). A Blatnica-völgy felől is megmászhatjuk az Ostrát, ez esetben a zöldön kell felindulnunk, majd a Juriasova-völgynél fel kell kanyarodnunk a sárgára (6,5 km; 800 méter szintemelkedés).
A legtöbben kombinálják a szomszédos Tlstá és Ostra megmászását. Ez esetben előbb a Tlstát kell megmászni, majd a Tlstáról a zöld jelzéssel kell tovább mennünk a Hátulsó-Ostráig, ahonnan a sárga jelzés visz az Ostrára. Innen a sárga jelzés visz le a Blatnica-völgybe, ahol jobbra fordulunk a zölddel és lesétálunk Blatnicára. Ez a klasszikus kör 15,6 km és 1400 méter szintemelkedés, pont belefér egy napba.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja az Ostra csúcskönyvvel ellátott csúcsa.

A Drjenok a Nagy-Fátra délnyugati sarkának ikonikus csúcsa. Az 1268 méter magas mészkőszirt a Turóci-medencéből is jól mutat, de a tőle északra fekvő Ostra és Tlsta csúcsokról szinte piramisként hat. Aki ezekről a csúcsokról pillantja meg először, rögtön késztetést érez, hogy meg is mássza. A térkép fölé hajolva több útvonal is kínálkozik, amely a Drjenokra visz. A Drjenokot a legegyszerűbb Kisraksáról megközelíteni (7,3 km és 748 méter szint a kék és kék háromszög jelzésen). Mosócról (7,2 km és 776 méter szint) a sárgán kell elindulni. A falu határában érintjük a Révay-forrást, majd a Raksa völgyében rácsatlakozunk a kékre, amely az 1003 méteren található Drjenok-nyeregbe visz. Innen még 45 perces út a csúcs a kék háromszögön. Blatnicáról (8,9 km és 748 méter szint) a zöld jelzés a Blatnica-völgybe, majd a Rakytov-völgybe vezet. Hat kilométer után a sárgára váltunk, amely felvisz a kék jelzéshez. Itt jobbra fordulunk, és a Drjenok-nyeregbe jutunk, ahonnan már csak 850 méter a csúcs. A népi építészetéről híres Turócmeggyes határából is indulhatunk (9,6 km és 717 méter szint) a sárga jelzéssel. Ez a Zsarnóca-völgybe visz, innen a kékkel balra fordulunk a Rozkova-völgy felé, ahonnan már közel a Drjenok-nyereg, és maga a csúcs.
A Drjenokot bükkerdő borítja, de teteje kopár, innen a Turóci-medence felső vidékére, a Madarasra, a Körmöcire, a Kis-Fátrára, a Zsár-hegységre és a Nagy-Fátra főgerincére nyílik kiváló kilátás.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a csúcsot jelző helymegjelölő oszlop.

„Utunk innen a Smrkov 1440 m magas csúcsára vezet. Eleinte leszállunk a völgybe, majd ismét hegynek fel folytatjuk utunkat, lassan közeledve a csúcshoz. Smrkov csúcsáról a túróci hegyek felé megnyíló szép kilátás, a törpe fenyők és néhány jellegzetes hegyi növény csábítja leginkább a turistákat. E sziklás csúcs törpefenyővel övezett lábánál sok kellemes pihenőhelyre akadhatunk, honnan szebbnél-szebb tájképi részletei nyílnak meg a Tátra déli és délkeleti oldalának. Felejthetetlenül szép vidék ez.” (Nagy László: Krizsna, 1929)
Majd 100 esztendő telt el turista elődünk nagy-fátrai kirándulása óta, de a táj itt a Smrekov vidékén mit sem változott. Ez itt már a Nagy-Fátra csúcsrégiója, ahol tisztások és fenyvesek váltják egymást, és a törpefenyves is megjelenik. A Smrekov 1441 méteres csúcsáról inkább a főgerinc felé nyílik kilátás, de maga a csúcs környéke igen szép, valódi kárpáti hangulatot áraszt. Megközelíteni igen könnyű, hisz a Királykút alatti hegyi hotelig fel lehet jönni autóval. Onnan mindössze 2,7 kilométer a csúcs (225 méter szintemelkedéssel). Közben elsétálunk a Királykúti-kunyhó mellett, amely kiváló bivakhely 8-10 fő számára. Aki jobban ki szeretné vesézni a Nagy-Fátra ezen vidékét, az Blatnica felől is feltúrázhat ide a zöld jelzésen, megaludhat a kunyhóban, másnap pedig folytathatja az utat a Krizsna felé.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Smrekov kilátópontja, ami a csúcs alatt van 20 méterrel délre.

„A Királykút nevű gerinc a tetőn fakadó forrástól vette nevét. A fátlan turóci hegyekre és a vadregényes sziklás harmaneci völgyekre látunk. “Össze-vissza hányt óriási kövek hevernek a sivár mezőn, mintha gygászok harca lett volna ezen a helyen egykor. Sem fa, sem bokor nincs közelben, még a fű is száraz, kiégett, avar. Szomorú, kietlen csatatér ez. Állítólag hajdan Mátyás király szarvasvadászat közben itten pihent meg, s ivott a forrás vizéből, ezért nevezik Királykútnak. Bizony a régi dicsőségből már semmi sem maradt szegény Králova studnának, mert fölséges vadászok és büszke szarvasok helyett tót pásztorok itatják belőle teheneiket.” (Szerelemhegyi Móczár Jolán: Sturec és vidéke, 1895)
A teheneket nyaranta ma is kicsapják a Királykút környéki legelőkre, de tót pásztort már nemigen látni erre. Annál több turistát, akik ma már fel tudnak autózni a Királykút alatti hegyi hotelhez (Felsőhermándtól 13 km, 30 perc), hogy onnan hódítsák meg a Király-sziklát, a Krizsnát, a Nagy-Fátra legmagasabb csúcsát, a Közép-ormot, vagy akár a Ploskát és a Borisovot is. A Királykút vályús forrása 1,1 kilométerre van a piros jelzésen a hoteltől. Innen a sárga jelzésen további 300 méter a Király-szikla, amelynek tetejéről elénk tárul mind a Krizsna-Ostredok gerinc, mind a Nagy-Fátra nyugati része. Érdekes, hogy a Királykútból feltörő víz a Gáder-völgybe tart, majd onnan a Turócba és a Vágba jut. Ettől a forrástól 180 méterre, a hegy déli oldalán fakad a Beszterce forrása, amelyről Besztercebánya is kapta a nevét. A Beszterce innen 22,9 kilométert tesz meg a városig, ahol a Garamba ömlik.
670 méterre a hegyi szállodától találjuk a Nagy-Fátra áldozatainak szimbolikus temetőjét. A sziklatömbön egy acélkereszt található. Alatta, egy sziklás szirtfokon található egy emléktábla, amelyen az áldozatok nevei szerepelnek 1954 óta, amikor a nyilvántartásuk megkezdődött.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Királykútnál álló feszület.