Hazajáró műsorok

Királykő 2. – A kárpáti mészkőszirtek óriása

200. rész

“A Kárpátok déli határláncolatának egyik legnevezetesebb, talán legszeszélyesebb része a Királykő-havas, Fogarasmegye délkeleti csücskében. A Barca folyó völgyétől vonúl a határig, mintegy 10 km hosszú ívalakú hatalmas hegyláncot alkotva, melynek minden orma meghaladja a kétezer méternyi magasságot.”

Veress Endre: A Királykő-havas (1892)

Hat esztendeje már, hogy első, téli audienciánkat tettük a Kárpátok fejedelménél. Azóta várjuk, hogy nyáron újra őfelsége színe elé járuljunk. Mert ugye vannak hegyek, és van a Királykő. Egy gigantikus masszívum, fűrészfogas gerinccel, meredeken felgyűrt, hatalmas mészkősziklákkal és a híres-hírhedt „Nyugati Fallal,” melynek vad sziklavilága régóta népszerű hegymászó és turista körökben. Első erdélyi szász mászóinak nyomdokain járulunk most a kárpáti mészkőszirtek óriásához: a legmeredekebb ösvényein, a legmagasabb csúcsaira.

Látnivalók

Látnivalók / Erdély / Barcaság

Hazánk ezeréves határvidékén, a Barca-patak völgyében fekszik Lombos-mező, ahol az első épületek vámházak voltak. A völgy első menedékházát 1936-ban építette az Erdélyi Szász Kárpát Egyesület. Sokáig a Zernyesttől pöfögő erdei kisvasút volt a turisták kedvelt közlekedési eszköze. Ma már kőút és panziók sokasága várja a hegyjárókat.

A Lombos-mező klasszikus Királykő alaptábor. A magyar üzemeltetésű Panoráma Panzió teraszáról kényelmesen szemezgethetünk a völgy fölé tornyosuló nyugati fal, a híres Westwand szakadékaival és párkányaival.

Bővebben...

A Vladuska-patak jelzés nélküli völgyén vezet az Anghelide-út. Az út első leírója Nae Anghelide hegymászó volt. 1975-ben egy viharban lezuhant a Vörös-gerincről és életét vesztette. Az ő emlékére nevezték el és jelezték piros kereszttel az utat. Ám a jelzést veszélyessége miatt a Nemzeti Park munkatársai később eltüntették.

Az Észak-Vladuska-szakadék aljától szinte függőleges sziklafal vezet a Nagy-Kapuhoz. A Kis-Kapu szélén áll őrt az Anghelide ezüst sziklatornya.

Bővebben...

A piros sávval jelölt út a Spirla-patakot követi. A Kárpátokban elsőként 1875-ben a Magyarországi Kárpát Egyesület jelzett utakat a Magas-Tátrában. 6 évvel később a Szász Kárpát Egyesület a Fogarasi-havasokban festett ösvényeket. A harmadik kárpáti utat 1886-ban első bejárója, a Karpaten Verein egyik alapítója, a brassói Friedrich Deubel jelezte ki. Ez az út a Királykő legnehezebb jelzett turistaútvonala, ugyanakkor rengeteg csodálatos természeti képződménnyel büszkélkedik. Ilyenek például a híres Deubel-üregek.

A Karpaten Verein brassói osztálya 1904-ben a veszélyesebb szakaszokat láncokkal biztosította. Ezeket idővel több helyen acélsodronyokkal helyettesítették.

Bővebben...

Az északi és a déli gerincet választja el a Grind-nyereg. Innen csodás kilátás nyílik a Bucsecs-hegységre, és a Királykő déli gerincére. Itt a Grind-kunyhó nyújt menedéket a vándornak.

Bővebben...

A Királykő legmagasabb orma a Pásztor-csúcs. Nevezetessége, hogy egykor ez volt hazánk egyik határpontja. Másik érdekessége a csúcsnak a visszhang, ami a megfelelő helyről egy 15 szótagú mondatot tud visszhangozni.

Bővebben...

A Cimbalmok hármas csúcsát járva néha valóságos sziklamászássá alakul a túra. Aki nyitott szemmel jár, a zord sziklavilágban is képes észrevenni a természet apró színes részleteit. Ilyenek az itt-ott feltűnő zergék, és a minden kis füves párkányzugban gyökeret eresztő virágok. Köztük a világon egyedül itt fellelhető királykői szegfű, melyet először 1851-ben írtak le bécsi botanikusok.

Bővebben...