Kászonszék – Őrzők a keleti gyepűn
Hazajáró műsorok

Kászonszék – Őrzők a keleti gyepűn

24. rész
"E havastáj egyike honunk legszebb, legtermészetáldottabb vidékeinek, az ember alig érinté annak széleit, bennebb eső ős erdeiben még a szarvasok, őzök és medvék zavartalan tanyája van, szikláiban nemes érczeket, kőszenet olvasztott a teremtő, s roppant kincseit még nem ismeri, nem érinté az ember keze, legfölebb egy-egy vadász zavarja fel az ünnepélyes csendet. Most pedig lássuk, hogy az ember hol választott tanyát? e vidék melyik zugába huzta meg magát? hol van az a Nagy Kászon? Fel-Tiz, Altiz és Impér hajdan mind külön faluk, most tökéletesen össze vannak épülve, s az alább fekvő Jakabfalva is alig van nehány száz lépésre. E faluknak csinos szép házaik vannak, s a falu között átfolyó Kászon pataknak ezüst tükrökben lerohanó zuhatagjai nem egy meglepő festői pontot tárnak fel. A lakosok nagy része törzsökös székely."
Orbán Balázs: Kászonszék (1868)

Ide, a Keleti-Kárpátok közé, a minden ízében székelyeknek teremtett Kászoni-medence elzárt, s talán éppen ezért hagyományait hűen őrző, különleges néprajzi tájegységébe igyekszik a Hazajáró. Megismerkedni és rácsodálkozni a természeti szépségek kereteiben élő székelyek népdalkincseivel, népszokásaival, sajátságos építészetével, régi mesterségeivel és a keleti gyepű büszke őrzőivel. Felkapaszkodunk a községet körülölelő 1000 métert meghaladó hegyekbe és belekóstolunk a vadonjaiban megbújó jó hírű borvíz-forrásokba is. Hargita megye délkeleti csücskében, úgy 700 méteres magasságban elterülő Kászonszék 5 falujában alig 3000-en élnek, döntő többségükben magyarok. Gázon horka népének leszármazottai századokon át védték az ezeréves határt. Sokan elhullottak, de a hajlíthatatlan gerincű székely nép mindmáig megmaradt, mert ide, a Kászon folyó völgyébe köti őket a becsület, a hűség és a hit megtartó ereje.

Látnivalók / Székelyföld / Csíkszék

878 méter magas hágó Hargita megyében, a Háromszéki-medencét és a Csíki-medencét összekötő átjáró a Csíki-havasok és a Torjai-hegység között. A Csíkkozmás és Kászonújfalu települések közötti vízválasztón helyezkedik el. Leginkább az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi színhelyeként ismert. A csatában elesett hősök emlékét emlékoszlop őrzi.

Bővebben...

801 m magas. Tetejéről remek kilátás nyílik a völgyre, valamint a környékbeli hegyekre.

Bővebben...

A Kászoni-medence központi települése. A templom a 15. században épült, de vannak Árpád-kori emlékei is, a keresztelőkút és a szentségtartó ebből az időből való. A település központjában a két világháborúban elesett katonáknak állítottak emléket.

Bővebben...

Kászonimpéren a Balási és a Bornemissza családok tették le névjegyüket. Utóbbiaknak többek között egy kis kőkápolnát köszönhetünk. A kápolnának nemcsak a Szent László legendáját megörökítő freskó maradványa a különlegessége, hanem a régi oltárkövön található rovásírás, ami egyik ritka példánya az ősi írásmódunk máig fennmaradt kézzel fogható emlékeinek. A településen található a híres kászoni Balási család sarja, Balási József csíkszéki főkirálybíró 1833-ban épült későbarokk kúriája.

Bővebben...

A Répát-tető Kászoni-medencét a Lassúág-völgyétől választja el. Tetején káprázatos képet nyújtanak a környező hegyek: a Csíki-havasok, valamint a keleti gyepű hegysége, a Nemere. Nyugaton ott fekszik az egész Kászoni-medence.

Bővebben...

Borvízforrás. egykor palackozták is a gyógyvizet. A Nagy-Répát-patak völgyében rengeteg jó minőségű borvízforrás található.

Bővebben...