"A Déli-Kárpátok legkevésbé ismert hegysége a Kapacina-hegység. Méltatlanul, mert mészkő részeinek páratlan formagazdagsága, vadregényes sziklavilága megérdemlik a figyelmet."
Ha a Kárpátok koszorúját felülnézetből szemügyre vesszük, kirajzolódik előttünk, hogy nem egy – határozott vízválasztó-vonal mentén sorakozó – hegységfüzérből áll, hanem több szakaszon is egymással párhuzamos vonulatok alkotják. A Déli-Kárpátok szívében, a Szebeni és a Lator-havasoktól délre, már az ezeréves határon is túl, Olténia fölé magasodik a Kapacina-hegység. A magyarul Koponya-havasnak nevezhető vonulat amennyire elrejtőzik a Kis-Olt, a Latorica és az Olt folyók ölében, olyan bámulatos formakinccsel büszkélkedhet. Tájképi változatossága kőzettani sokszínűségének is köszönhető. Vad mészkőszirtekkel, szűk szurdokokkal és 2000 méter fölé nyúló kristályos gerincekkel várja a kalandvágyó turistákat. Szaggatott mészkőgerincekben, szűk szurdokokban is része lesz a Hazajárónak, mielőtt felkapaszkodik a Kapacina 2000 méter fölé nyúló kristályos főgerincére.