"Trencsén megye északi határhegységének fő gerince a magyar, morva, sziléziai és gácsországi határon áll; itt emelkednek legmagasb tetői is. Csaknem egészen krétakorú kárpáti homokkő alkotja e hegységet, melynek magaslatai kúpos tetejű széles hegyek, elég meredek, de nem sziklás oldal-falakkal. Déli tövéből, a Kisuca-völgyből több út vezet át rajta a szomszédba, Csaca felől pedig a kassa-oderbergi vasút halad rajta a jablunkai hágón át. Hatalmas erdőségek borítják e hegységet, a fő gerinc erdői sok helyütt őserdő-jellegűek; s kivált a Beszkiden uralkodó a fenyves. Magyarországi oldalán a völgyekben tetemes magasságban találunk községeket, sőt a gerinceken is egyes elszórt szállásokat. Emberi telepek e zordon vidéken a hegyi legelő és erdő használata révén keletkeztek."
A Kárpátok vízválasztóján, a Morva-Sziléziai-Beszkidek alacsonyabb, déli vonulatán fekszik a Jablonkai-hegység. Tekintélyesebb szomszédai árnyékában szolidan húzódik meg. Ám aki veszi a fáradságot, hogy testközelből is megismerje vidékét, ritka geológiai jelenségekkel, szakrális emlékekkel, a drótos tótok néprajzi hagyatékával és történelmünk legendás színhelyeivel is szembesülhet.