Gyergyói-havasok — Téltemetés Székelyföld Árkádiáján
Hazajáró műsorok

Gyergyói-havasok — Téltemetés Székelyföld Árkádiáján

53. rész
"Lábunk alatt terül el a gyergyói fennsík szépséges völgytekenője. Felséges körkép, isteni látvány, mely a lelket csodás varázslattal tölti el s a honfi szívet meleg érzéssel hatja át az a tudat, hogy ez a mienk, ez a mi szép hazánk egyik bájos tündérkertje, ahol a természet titkos erői a föld mélyéből csodaforrásokat lobogtatnak elő, a hegyek hátán a világ legszebb sudarú és lombozatú fenyőfái teremnek, a hegyek ágazatai között lecsúszott erdők tengerszemekben fürdenek (mint a Gyilkostó) s a kopaszon maradt szárhegyek márványfalai ragyogó fehér- és rózsaszínben tündöklenek. És ennek a tündérországnak istenadta népe ősi erőben, honfi erényekben s történelmi érdemekben mily gazdag…"
Szádeczky Lajos: Gyergyó múltjáról és jövőjéről

Ter­me­te­sebb szom­szé­da­i­ról, a Hagy­más­ról, a Csí­ki-hava­sok­ról és a Har­gi­tá­ról már végig­pász­táz­tuk lan­ká­it. Most vég­re-vala­há­ra fel­ka­pasz­ko­dunk a Gyer­gyói-hava­sok hátá­ra is, hogy a Kele­ti-Kár­pá­tok eme közép­ma­gas hegy­sé­gé­ből köszön­jünk vissza a szé­kely hegy­ko­szo­rú­ra. Első­ként köz­pon­ti részét keres­sük fel, amit az újabb tér­ké­pek már Dit­rói-hava­sok néven emle­get­nek. A hópap­lan­ba taka­ró­zott vul­ká­ni ere­de­tű tömb lába­i­nál a törés­vo­na­lak men­tén lesüllyedt magas fek­vé­sű hegy­kö­zi Gyer­gyói-meden­ce az egész Kár­pát-meden­ce leg­zor­dabb szeg­le­te. Per­sze, hogy ide jöt­tünk telet temet­ni. Bár úgy tűnik, itt még jó ide­ig kitart a fagy. De a Haza­já­rón nem fog a hideg, mert van itt jófé­le szé­kely pálin­ka, hon­fi erény és ven­dég­sze­re­tet. S ahogy a hó meg­ma­radt, úgy áll­nak ellen az olva­dás­nak konok öntu­dat­tal a gyer­gyói szé­ke­lyek is.

Látnivalók / Székelyföld / Gyergyószék

A zárt hegy­kö­zi meden­ce kele­ti pere­mén fek­vő Gyer­gyó­szent­mik­lós sok­évi átlag hőmér­sék­le­te alig éri el az 5 fokot. Ebben a klí­má­ban edző­dik több mint 20 ezer túl­nyo­mó több­sé­gé­ben magyar lakó­ja. A főte­ret Szent Mik­lós szob­ra éke­sí­ti. Bel­vá­ro­sá­nak épí­té­sze­ti emlé­kei az örmé­nyek stí­lu­sát tük­rö­zi. A főté­ren két temp­lom talál­ha­tó, a refor­má­tus és a kato­li­kus. A Magyar Kirá­lyi Líce­um 1903-ban épült, a fel­irat a mai napig meg­ta­lál­ha­tó a hom­lok­za­tán. A főté­ren egy fa lát­ha­tó, ami­re az elszár­ma­zott, majd vissza­tért gyer­gyó­i­ak tet­ték fel név­je­gyü­ket.

Bővebben...

A Gyer­gyói meden­ce egyik leg­ősibb tele­pü­lé­sén, a Szár­mány-hegyi feny­ve­sek árnyé­ká­ban a 17. szá­zad­ban tele­ped­tek meg a feren­ces bará­tok. A véd­fal­lal körül­vett kolos­tor­épü­let és a hoz­zá csat­la­ko­zó barokk stí­lu­sú Nagy­bol­dog­asszony temp­lom falai az évszá­za­dok során mint­egy 800 feren­ces barát­nak nyúj­tot­tak ott­hont. Közü­lük tán a leg­is­mer­tebb a Kájo­ni-kódex alko­tó­ja, Kájo­ni János poli­hisz­tor rend­ház­fő­nök volt, aki vég­ső nyug­he­lyét is itt talál­ta meg. 1771-től közel 150 éven át isko­la is műkö­dött a kolos­tor­ban. Aztán jött az ate­sis­ta dik­ta­tú­ra és 1951-ben elül­döz­ték innen a bará­to­kat. Hosszú bör­tön­évek vár­tak Ferencz Ervin atyá­ra is, aki kiáll­va min­den pró­ba­té­telt, vissza­tért ide és 40 évnyi kény­szer­szü­net után vala­mi fel­fog­ha­tat­lan égi erő­vel fel­vér­tez­ve látott neki a halál­ra ítélt feren­ces kolos­tor fel­tá­masz­tá­sá­nak.

Szár­hegy másik ékes­sé­ge a Lázár csa­lád ősi, 15. szá­za­di ere­de­tű kas­té­lya ami azok­ban az idők­ben épült, ami­kor még Ervin atya feren­ces szel­le­mi­sé­ge volt az ural­ko­dó. Ebben a szel­lem­ben nevel­ke­dett itt töb­bek között az ifjú Beth­len Gábor, Erdély későb­bi nagy feje­del­me is. A pom­pás pár­tá­za­tos rene­szánsz udvar­ház a Lázár csa­lád emel­ke­dé­sé­vel Szé­kely­föld egyik leg­fon­to­sabb kato­nai-köz­igaz­ga­tá­si köz­pont­já­vá nőt­te ki magát. Több­szö­ri átépí­tés és fel­újí­tás után aztán 1842-ben egy tűz­vész lett a vég­ze­te. Azóta épí­tik, épít­ge­tik újjá, de az élet nem halt ki innen tel­je­sen, s az ódon épü­let a köz­ügyek helyett a művé­szet szol­gá­la­tá­ba sze­gő­dött. Míves falai 1974 óta rend­sze­re­sen ran­gos kép­ző­mű­vé­sze­ti alko­tó­tá­bo­rok­nak adtak kere­tet.

Bővebben...

A piros kereszt jel­zés vezet a Cso­bot-tető­re. A fel­újí­tott kereszt­utat végig jár­va elérük a kápol­nák­hoz, melyek nem vélet­le­nül épül­tek ide, mivel a csúcs ősma­gyar szak­rá­lis hely. A kápol­nák a római és az örmény kato­li­ku­sok együtt­élé­sé­nek szim­bó­lu­ma. A Szent Anna kápol­na Árpád-kori ala­po­kon nyug­szik, a 17. szá­zad­ban a kör­nyé­ken pusz­tí­tó pes­tis­jár­vány túl­élői épí­tet­ték hálá­ból.

Bővebben...

A Prics­ke-tetőn csúcs­ke­reszt hir­de­ti Isten dicső­sé­gét. Innen remek kilá­tás nyí­lik a szé­kely hegy­ko­szo­rú­ra.

Bővebben...

A Mar­ton­ka patak part­ján fek­szik Dit­ró. A falu­ban ele­ve­nen élnek a közös­sé­gi hagyo­má­nyok, amit a fia­ta­lok visz­nek tovább.

Bővebben...