Termetesebb szomszédairól, a Hagymásról, a Csíki-havasokról és a Hargitáról már végigpásztáztuk lankáit. Most végre-valahára felkapaszkodunk a Gyergyói-havasok hátára is, hogy a Keleti-Kárpátok eme középmagas hegységéből köszönjünk vissza a székely hegykoszorúra. Elsőként központi részét keressük fel, amit az újabb térképek már Ditrói-havasok néven emlegetnek. A hópaplanba takarózott vulkáni eredetű tömb lábainál a törésvonalak mentén lesüllyedt magas fekvésű hegyközi Gyergyói-medence az egész Kárpát-medence legzordabb szeglete. Persze, hogy ide jöttünk telet temetni. Bár úgy tűnik, itt még jó ideig kitart a fagy. De a Hazajárón nem fog a hideg, mert van itt jóféle székely pálinka, honfi erény és vendégszeretet. S ahogy a hó megmaradt, úgy állnak ellen az olvadásnak konok öntudattal a gyergyói székelyek is.
Gyergyói-havasok — Téltemetés Székelyföld Árkádiáján
53. rész
A zárt hegyközi medence keleti peremén fekvő Gyergyószentmiklós sokévi átlag hőmérséklete alig éri el az 5 fokot. Ebben a klímában edződik több mint 20 ezer túlnyomó többségében magyar lakója. A főteret Szent Miklós szobra ékesíti. Belvárosának építészeti emlékei az örmények stílusát tükrözi. A főtéren két templom található, a református és a katolikus. A Magyar Királyi Líceum 1903-ban épült, a felirat a mai napig megtalálható a homlokzatán. A főtéren egy fa látható, amire az elszármazott, majd visszatért gyergyóiak tették fel névjegyüket.
Bővebben...A Gyergyói medence egyik legősibb településén, a Szármány-hegyi fenyvesek árnyékában a 17. században telepedtek meg a ferences barátok. A védfallal körülvett kolostorépület és a hozzá csatlakozó barokk stílusú Nagyboldogasszony templom falai az évszázadok során mintegy 800 ferences barátnak nyújtottak otthont. Közülük tán a legismertebb a Kájoni-kódex alkotója, Kájoni János polihisztor rendházfőnök volt, aki végső nyughelyét is itt találta meg. 1771-től közel 150 éven át iskola is működött a kolostorban. Aztán jött az atesista diktatúra és 1951-ben elüldözték innen a barátokat. Hosszú börtönévek vártak Ferencz Ervin atyára is, aki kiállva minden próbatételt, visszatért ide és 40 évnyi kényszerszünet után valami felfoghatatlan égi erővel felvértezve látott neki a halálra ítélt ferences kolostor feltámasztásának.
Szárhegy másik ékessége a Lázár család ősi, 15. századi eredetű kastélya ami azokban az időkben épült, amikor még Ervin atya ferences szellemisége volt az uralkodó. Ebben a szellemben nevelkedett itt többek között az ifjú Bethlen Gábor, Erdély későbbi nagy fejedelme is. A pompás pártázatos reneszánsz udvarház a Lázár család emelkedésével Székelyföld egyik legfontosabb katonai-közigazgatási központjává nőtte ki magát. Többszöri átépítés és felújítás után aztán 1842-ben egy tűzvész lett a végzete. Azóta építik, építgetik újjá, de az élet nem halt ki innen teljesen, s az ódon épület a közügyek helyett a művészet szolgálatába szegődött. Míves falai 1974 óta rendszeresen rangos képzőművészeti alkotótáboroknak adtak keretet.
Bővebben...A piros kereszt jelzés vezet a Csobot-tetőre. A felújított keresztutat végig járva elérük a kápolnákhoz, melyek nem véletlenül épültek ide, mivel a csúcs ősmagyar szakrális hely. A kápolnák a római és az örmény katolikusok együttélésének szimbóluma. A Szent Anna kápolna Árpád-kori alapokon nyugszik, a 17. században a környéken pusztító pestisjárvány túlélői építették hálából.
Bővebben...A Pricske-tetőn csúcskereszt hirdeti Isten dicsőségét. Innen remek kilátás nyílik a székely hegykoszorúra.
Bővebben...A Martonka patak partján fekszik Ditró. A faluban elevenen élnek a közösségi hagyományok, amit a fiatalok visznek tovább.
Bővebben...