Ady Endre szülőfaluja Érmindszent. Még benézhet a vándor abba a nádfedeles parasztházba, ahol 1877-ben a költő világra jött. Szülőházától nem messze található az Ady-kúria, amiben ma is őrzik emlékét.

Tasnád a 15. században már mezőváros volt, s később, mint püspöki birtok várral is rendelkezett. Szent Mihálynak szentelt impozáns temploma a középkor folyamán esperesi székhely volt. Ma már a reformátusokat szolgálja.

A város szülöttét, Biró Lajos zoológust egészen Új-Guineáig repítette hivatása. Hatalmas természetrajzi és etnográfiai gyűjteménye a budapesti Néprajzi Múzeumot gazdagítja.

Kicsi, poros falucska az érmelléki dombok között megbújó Sződemeter is. Szent Demeter kolostorának és megyegyűléseinek már az emlékét is elsöpörték a török pusztítások és az újabb kori harcok. De ha valahova, ide egyszer az életben minden magyarnak el kell zarándokolnia. 1790-ben ugyanis itt, kelet és nyugat határán született, anyai nagyszülei házában, a mai görög katolikus parókia épületében a költő, aki szerint Hírt és dicsőséget vadászni hiúság, akit egy cél vezérelt: nemzete alázatos szolgálata. Ezt tette Kölcsey Ferenc képviselőként és költőként is.

Aki emlékezni akar rá, az a református templom mellett álló emlékháznál és Kő Pál keze munkájánál, a költő szobránál teheti meg.

Megmenekült a pusztulástól a Szalacs határában fekvő Négylyukú kőhíd, ami a 18. században épült, és így Bihar megye legrégebbi közúti építménye.

Szalacsnak egykor komoly kiváltságai voltak, mint sólerakó helyet, királyaink is előszeretettel látogatták.

Villámcsapást és földrengést is átvészelt két nagy temploma a katolikus és a református közösség együtt élését hirdeti. A 20. századi tragédiák sok megpróbáltatást hoztak Szalacsnak.

Az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot követő megtorlások ide is begyűrűztek. Súlyos börtönévek, a Duna delta vagy a halál várt azokra, akik kiálltak a magyar szabadság mellett. A központban faragott szobrok emlékeztetnek a kommunizmus szalacsi mártírjaira.

A települést határoló szelíd hajlású dombok kiválóan alkalmasak voltak szőlőtermesztésre. A pincesoron áll a régi tájház.

Szalacs szomszédságában van Moys nádor ősi birtoka, az Árpád-kori Ottomány. Több mint háromszáz éves kúriáját Bihar vármegye alispánja, ifj. Komáromy Csipkés György építette. A Komáromy-család a XIX. század második feléig lakta.

S a kastély, ahol a vezérlő fejedelem, Rákóczi Ferenc is megfordult, az államosítás után pusztulásra ítéltetett. Az elhagyott épületet az utolsó pillanatban karolta fel a község önkormányzata és szépen megújította. Ma már a környék és Érmellék történetét, néprajzi és természeti értékeit bemutató kiállítóhely működik benne.

A Zólyomy család ősi fészke, Albis nevét az Irinyiek tették híressé. Már csak egy öreg fűzfa maradt az ősi Irinyi-ház helyén, ahol az 1848-49-es szabadságharcban aktív szerepet vállaló Irinyi fivérek felcseperedtek. Itt született a lángelme, Irinyi János kémikus, vegyész, a zajtalan gyufa feltalálója. Az Árpád-kori eredetű templom kertjében áll bátyja, Irinyi József író szobra, aki egyike volt a márciusi ifjaknak, akik a 12 pontot megfogalmazták és közzétették.

Csokalyon a több nemesi kúria közül az egyik úrilak a Fényes családé volt. A család híres szülöttje a nagy földrajztudós Fényes Elek, akinek a Magyarország Geographiai Szótára című monumentális művet köszönhetjük.

A családi kúria fénye az elmúlt évszázadban erősen megkopott, s a 90-es években végleg rommá lett. Egyetlen fal, ennyi maradt, előtte az emlékpark és a neves földrajztudós, az Országos Statisztikai Hivatal megalapítója, Fényes Elek mellszobra.

A legenda szerint a 10. században székelyeket telepítették le az érmelléki dombok lábánál az Ér hídjának őrzésére. Az Árpád-kori Székelyhíd főterén az újrakezdés, az élni akarás jelképe a Partium egyetlen megmaradt turulmadaras millenniumi emlékműve. 1897-ben avatták, túlélte Trianont, átvészelte az orosz és a román megszállást, s 1989 óta újra régi fényében ragyogva hirdeti évezredes ittlétünket.

Hirdeti a Zólyomyakat, akik a középkorban az apró települést vásáros jogú várossá fejlesztették, ami után várat is kapott, ahonnan a család hatalmas uradalmát irányította. Ostromolták Dózsa seregei, a törökök, végül a Vasvári béke után a 17. században felrobbantották. Köveiből épült később a kastély, amely aztán a Stubenberg grófoknak lett az uradalmi központja. Ittlétünk folytonosságát most a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthona biztosítja.

Virul a magyar élet Székelyhídon. A magyar kulturális központban működik a Búzavirág Népdalkör, a gyerekek pedig itt ismerkednek a néptánc alapjaival.