Hazajáró műsorok

Erdélyi-érchegység 2. – A Marostól a Vulkánig

243. rész

Erdélyország kapujában a mócok földjére lépve, az Aranyos, a Maros és a Fehér-Körös ölelésében hamar belegabalyodhat a turista az Erdélyi-szigethegyvidék legváltozatosabb felépítésű tagja, az Erdélyi-érchegység zűrzavaros rengetegébe. Híres Aranynégyszögében már jártunk, most délnyugati hegycsoportjait látogatjuk meg. Amilyen sokszínű kőzet- és felszínalaktani szempontból, olyan változatos volt történelme is, amit persze itt is a magyarság sínylett meg a legjobban. Főleg, amikor a karsztfennsíkokról lezúduló móc jobbágyok meglátogatták a medencék magyar nemeseit. Gabalyodjunk hát bele az Érchegység rejtelmes ösvényeibe, amelyeken történelmi emlékek és karsztjelenségek vezetnek végig a Maros mentéről a Vulkán mészkőszirtjére.

Látnivalók

Látnivalók / Erdély / Erdélyi-Hegyalja

Az Ákos nemzetség ősi uradalma, Marosillye vára a 16. századi török ellenes harcok idején az Alsó Maros-mente fontos erődítménye lett.

Újdonsült tulajdonosa, a végvári harcokban jártas iktári Bethlen Farkas négybástyás erőddé alakította. Ám a törökök állandó betörései miatt a fejedelemség kénytelen volt elrendelni lerombolását. Kegyelmet csupán a Veres bástya kapott.

Az uradalom később a Thökölyeké, az Apafiaké, majd a 18. századtól a kászoni Bornemisszáké lett, akik a régi kastély köveiből építették a közelbe új udvarházukat.

A Veres bástya  ma a Dévai Szent Ferenc Alapítvány tulajdonában van, ahol a magyar történelemmel ismerkedhet meg az idelátogató.

Bővebben...

Aranyérceit már a rómaiak bányászták, de a magyar királyok is szorgoskodtak ásványkincsei kiaknázásában. A Hunyadi család birtokán maga Mátyás király is járt, aztán elajándékozta a Báthoryaknak. 1746-tól 130 évig Zaránd vármegye székhelye volt. Mert bizony a tatárok és törökök is dúlták rendesen Körösbányát, de magyar népe a legnagyobb vérveszteségeket az 1784-es és 1848-as mócvidéki felkelések alatt szenvedte el.

A magyarság egykor virágzó, pezsgő szellemi központja, a ferences kolostor is mintha nyugdíjba vonult volna. A középkorban letelepedő ferencesek a mai templomot és kolostort a régi helyén a 18. században építették.

A mócdúlás után újjáépített egyházat az 1950-es években újabb traumák érték: ide internálták a ferences rendtartomány több tucat testvérét.

Lesz még jövője a kolostornak, hála Böjte Csaba testvérnek, aki gondozásába vette. Lehet még lelki központ, de egyben az érchegységi túrák bázisa is.

Bővebben...

A zömmel vulkáni érchegység sajátossága, hogy felszínén néhol a mészkő is előbukkan. És azt már megtanulhattuk: ha egy vízfolyás mészkővel találkozik, abból mindig valami különös jelenség sül ki. Így van ez a Grohot patakkal is. A völgy mélyén egy barlangi folyosó tátong, amit Grohoti-sziklahídnak hívnak.

Bővebben...

Útban a csúcs felé, már a Vulkán-hágóról is remek kilátások kísérnek az Érchegység környező hegycsoportjaira. Az előtérben a Verespataki-hegycsoport kérkedik a hatalmas Detunátákkal. Háttérben a Gyalui-havasok is előtűnnek. A szomszédos Bihar-gerinc is ideköszön, központjában a Nagy-Biharral.

A mészkőszirteket megmászva csodás kilátás tárul elénk a környező hegyek felé.

Bővebben...