Hazajáró műsorok

Amerika – Nagy-Tavak vidéke 1. – Detroittól Chicagóig

237. rész

Vissza-visszainteget az ifjú Amerika, mi meg mi mást tehetnénk: újra hátat fordítunk az Öreg Kontinensnek, de csak egy röpke időre, mert hív Detroit, a Michigan-tó és Chicago. Itt kötöttünk ki megint a tengeren túl, a Nagy-tavak vidékén. Középnyugaton, ahogy az amerikaiak mondják. És miközben belevetjük magunkat az Új Világ bábeli rengetegébe, egyre csak válaszokat keresünk. Mi szél hozta és mi szellem tarthatja meg a kivándorolt honfitársainkat? Mi az az égi erő, ami még távol az óhazától, a multikulti birodalmában is képes megőrizni magyarnak a magyart.

Látnivalók / USA

Detroitot egy francia szőrmekereskedő, nevezetesen Sieur Cadillac alapította a 18. század első évében. Amikor odahaza Rákóczi fejedelmünk az akkor 700 éves haza szabadságáért küzdött, idekint a franciák épp az őslakos indiánok utóvédharcaival voltak elfoglalva. Bejelentkeztek a városért a britek is, ám a függetlenségi háború után végérvényesen az Egyesült Államok része és Michigan állam fővárosa lett. De csak 1847-ig, mert a Detroit folyó túlpartján már Kanada van, így nem akarták kitenni a fővárost az esetleges északi támadásoknak.

Ha Detroit, akkor méretes amerikai kocsik. Bizony, „Motor City” az amerikai autógyártás fellegvára. Ford, Chrysler, General Motors, csak hogy a legnagyobbakat említsük.

Az amerikaiaknak az autó talán az elsődleges státusz-szimbólumuk. Pont úgy, ahogy városaiknak a toronyházak. Detroit ikonikus épületei nem véletlenül a General Motors tornyok.

A XX. század első felében az autógyárak nyomán virágzó gazdaság tömegével vonzotta a munkaerőt, köztük a kivándorolt magyarokat. Az ’50-es években aztán az autóipar hanyatlani kezdett. A válságot csak tetézte a bevándorló négerek 1967-es, halálos áldozatokkal járó zavargása. Az ipar visszaszorulása és a bűnözés elburjánzása miatt a fehér népesség, köztük sok hazánkfia is a távozás mellett döntött, így a város lakossága megfeleződött.

Dearbornban a Henry Ford Múzeum az amerikai közlekedési technológia fejlődését mutatja be a járművökön keresztül. A 200 automobil között természetesen ott vannak a legelső Fordok is.

Detroit fénykorában, Delray külvárosban egy valóságos magyar negyed alakult ki. Aztán a hanyatlás idején az addig békés körzetet is feketék és dél-amerikai bevándorlók lepték el. A Szent Kereszt templom a fájdalmasan pusztuló környezetben ma is a detroiti magyarok lelki-szellemi oázisát jelenti.

1974-ben Mindszenty József bíboros hercegprímás is meglátogatta a zsúfolásig telt templomot. A látogatásról készült emlékeket ereklyeként őrzi a közösség.

Bővebben...

A Michigan-tó partjának ritka természeti értékeit képviselik az Indiana Dunes Nemzeti Park homokdűnéi.

1926-ban nyitották meg a parkot, a partvidék biológiai sokszínűségének védelmére.

A világ ötödik legnagyobb kiterjedésű tava az utolsó jégkorszak után, a területet borító jégtakaró elolvadásával keletkezett. Homokját a helyiek „éneklő homoknak” nevezik, mivel magas kvarc tartalma miatt állítólag kellemes hangot hallat, ha az ember sétál rajta…

Bővebben...

Az Egyesült Államok harmadik legnagyobb városa, közel 3 millió lakost számlál, de ha hozzá vesszük az elővárosait is, akkor már egy Magyarországnyi emberről beszélhetünk.

Ha csak 3 évszázadot visszarepülnénk az időben, egy mocsaras területet találnánk a helyén, ahol a potawatomi indiánok éldegélnek, a saját nyelvükön „Checagou”-nak, vagyis vad hagymának nevezett földjükön. Az első európaiak az 1700-as évek végén merészkedtek ide. 1833-ban aztán 350 telepes érkezett, akik telepüket Chicagonak nevezték el. 4 év sem kellett és városi rangra emelkedett, majd kiváló földrajzi elhelyezkedése folytán a nyugat felé terjeszkedő Egyesült Államok fő kiindulópontjává vált. Az Illinois és Michigan Csatorna, a vasútvonal és az innen induló legendás 66-os útnak köszönhető, hogy a 20. század már több mint 1 millió emberre köszöntött rá Chicagóban.

1893-ban már világkiállítást rendezett a város, ami új, meghatározó irányt adott a világ építészetének. Innen indult világhódító útjára a magasépítészet, Amerika és a világ számos pontján sorra nőttek ki a földből a chicagói mintára épült felhőkarcolók.

Az 1920-as évek nem túl hízelgő hírnevet hoztak Chicagónak. A véres gengszterháborúkban állva maradt Al Capone gyakorlatilag a teljes várost az irányítása alá vonta, mígnem 1931-ben végre sikerült rács mögé zárni.

Chicago a ’30-as években a hetedik legnagyobb magyar város volt. Akkor közel 75 ezer magyar élt itt, de ma is több mint harmincezren vannak, akik még nem olvadtak fel a nagy chicagoi tégelyben.

A zsúfolt betonrengeteg szédítő magasságai után nyugalmat ad a magyar léleknek Chicago nyugati része, Norridge városrésze, ahol egy hatalmas székelykapu azt üzeni: ki itt belép, egy darabka magyar földre lel. A Chicagoi magyar református egyház 1914-ben alakult meg. Egy év sem telt el, és már templomot szenteltek, lelkipásztort iktattak, beteljesítve az írást: „akik az úrban bíznak, erejük megújul.”

Az ’56-os emlékmű, mellette a református nőegylet adományozta harang, mind-mind az otthon gyökerező magyar identitást erősítő jelképek.

Bővebben...