Alsó-Ipoly mente 2. – Szakállostól Helembáig
Hazajáró műsorok

Alsó-Ipoly mente 2. – Szakállostól Helembáig

74. rész
"Rengeteg változást, fordulatot, új és újabb színt tartogat ez a vidék annak, aki észre tudja venni a kis dolgok fordulását, a fények játékait és azt, hogy miként futnak le a domboldalon a fák és bokrok. Itt minden fordulónál más táj és más domb mutatkozik be és szeszélyes formájú romok hirdetik itt-ott a mult idő hatalmát. Régi templomok állnak eléd utaidban, festői falvak és vén kúriák a mult század elejéről. Az apró folyók is úgy kanyarognak, mintha azon gondolkoznának, hogyan szerezhetnek meglepetést annak, aki csónakkal akarna végigmenni rajtuk. Az élet, ami itt folyik, dombok közé húzódva, elszigetelten a szomszéd világoktól, néha még szomszédok életétől is elkülönül. Tele van ez a vidék történelemmel és tele van annak bizonyítékaival, hogy ez a történelem sohase válhatott igazán javára. Kicsiben mindig arra a sorsra rendeltetett, mint maga az ország: nyugtalanságra és szüntelen küzdelemre. Mert sorsa: magyar sors volt."
Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság

Újra itt vagyunk az Alsó-Ipoly-völgyben, ahol az átmenetek határozzák meg a tájat. Igaz, a szabályozások már erősen ledegradálták a szeszélyes folyó alsó szakaszát, de a part mentén még mindig sok a természetközeli élőhely és ami évtizedeken át szigorúan ellenőrzött, tiltott határzóna volt, most újra birtokba vehetik a kalandos vízitúrák szerelmesei. A hegység peremén, a Börzsöny és az Ipolymenti-hátság között az Ipoly mindkét oldalán közel ezer éves múlt súlyával megterhelt falvak nyújtózkodnak egymás felé, várva a hidak újjáépülésére.

Látnivalók / Felvidék / Hont

A magyar többségű Ipolyszakálloson szebb időkben virágzott a mezőgazdaság. A 18. századtól állatnemesítő és lótenyésztő telep is működött a községben, a szőlőtermesztésre a falu feletti dombon megmaradt borospincék emlékeztetnek. Az Ipoly-mentére és a Börzsönyre nyíló pazar kilátás miatt is megéri feljönni ide.

Bővebben...

Nagybörzsöny éke a ragyogó épségben megmaradt Árpád-kori Szent István templom, melynek különlegessége a szentély felső részén futó párkány, ahol 19 félkör van. Ezekben 18 keleties, bajuszos férfi fej látható, az utolsó félkör viszont üres. Egy börzsönyi legenda szerint annak a 19 tatárnak az emlékét őrzi, akik egykor megtámadták a falut. A börzsönyiek ellenálltak, és 18 támadót levágtak, a 19. viszont elmenekült. A templomot ezért úgy építették, hogy ha az utolsó kutyafejű visszatér, akkor az ő feje is odakerülhessen a társai közé.

A falu képe még őrzi a középkori bányaváros emlékét, ahol 1724-ben még vármegyegyűléseket is tartottak. A város lakosságát főleg németek és magyarok alkották, erről tanúskodik a 13. században épült bányásztemplom.

Az egyik legnagyobb turista vonzerő az 1908-ban megnyitott erdei vasút, amit 1992-ig használták gazdasági célokra, majd hosszú küzdelem után 2002-ben újra megnyitottak, már a turisták számára. A különleges vonalvezetésű hegyivasút kalandos útja során 200 méter szintkülönbséget küzd le. A helyreállított 8 km-es szakasz legérdekesebb része a Kisirtás és Nagyirtás közötti Tolmács-hegyi csúcsfordító, aminek Európában és a világban is alig akad párja, ezért is nyilvánították e vonalszakaszt ipari műemlékké is.

Bővebben...

Az Ipoly jobb partján fekszik a honfoglalás-kori Szalka. Lakói szakadatlanul éltetik hagyományaikat a 2003-ban megnyitott Szalkai Tájházban. Így lett a több mint 100 éves holt vályogházból élő és viruló kézműves műhely.

Bővebben...

A Vepor-hegység oldalából tiszta forrásként induló, több mint 250 km-es kanyargós útját Szobnál végzi be az Ipoly. Boldogan öleli keblére hűséges gyermekét a vénséges Duna, együtt, kéz a kézben ballagnak tovább, a Fekete-tengerig.

Bővebben...