Káposztafalvi-karszt 2. – Téli túra a Felvidék paradicsomába

Káposztafalvi-karszt 2. – Téli túra a Felvidék paradicsomába

“Szepesség sok változatos hegyvidéke között is kiválóan érdekes az újabban „Paradicsomak” nevezett vidék. Két nagy fennsík a központja: a Glac és a Gerava. A víz hatalmas munkáját látjuk völgyrendszerében, főérdekességét pedig a gugyorok teszik, e vízalakította sziklacsudák. A Glacról sugárszerűen futnak le ezek a szűk patakmedrek, mind más és más szépséget rejteget. Iglói turisták, természetrajongó tanárok munkája, buzgalma tárta föl ezt a gyönyörű helyet.”

Kalmár Eszter: A Hernádáttörés vidékéről (1927)

Vitéz Sebő Ödön Emléktúra

Vitéz Sebő Ödön Emléktúra

Vitéz Sebő Ödön a 32. hegyi határvadász zászlóalj tisztjeként hatalmas túlerővel szemben védelmezte a Gyimesi-szorost mindent megvető bátorsággal. Az alá beosztott katonákat halálraítélt zászlóaljként vezette csatába és verte vissza a szovjetek támadásait egymás után. Sajnos a számok nem kedveztek hőseinknek és a taktikai győzelem ellenére fokozatosan visszaszorították őket az ellenség katonái.
Briliáns módszereinek hála Erdélyt végigharcolva mentette meg embereit a pusztulástól.
Helytállására és a Haza szolgálatára való elkötelezettségére emlékezünk meg az ő tiszteletére szervezett emléktúrával. Bővebben

Újbányai-hegység

Újbányai-hegység

A Garam, miután szülőföldjét, a Kárpáti magaslatokat elhagyja, de mielőtt még bevégezné útját a síkvidéken, átfolyik a Selmeci-körhegységen. E vulkáni hegycsoport egyik tagja, a – Zsitva-völgyével a Tribecshez és a Madarashoz kapcsolódó – Újbányai-hegység. A külső és belső természeti erők addig építették és pusztították, míg kialakították mai képét: Erdős hegyoldalak, andezit kőtengerek és merész ormok jellemzik. Völgyeiben magyar nemesek és szerzetesek, német bányászok és tót famunkások hagyatékai: templomok és várromok, ódon bányavárosok és hegyi szórványtelepülések jelölik ki a magyarság északi nyelvhatárát.

Csallóköz 3. – Karcsaszéltől Csilizközig

“Évszázados települések, amelyeknek minden talpalatnyi földjéhez őseink, anyáink és apáink lábnyoma, verejtéke, öröme és bánata tartozik, akiknek szellemiségét, örökségét mindannyian magunkban, génjeinkben hordozzuk. S ezt az örökséget megőrizni és gyarapítani – a legszebb kötelességünk. Ez is feltétele annak, hogy szülőföldünk valóban otthonunk legyen.”

Nagy Erzsébet: Szülőföldünk története (2008)

Így ragaszkodik Csallóköz népe szülőföldjéhez. A földhöz, ami a Dévényi-kapun betörő Duna legterjedelmesebb szigete, s egyben az elszakított részek egyik legnagyobb tömbmagyar területe. Farsang idején telet temetni jöttünk a Nyék és Megyer törzs ősi szállásterületeire. Van mit ünnepelni, hisz a tündérek aranykertje – Csilizköztől Karcsaszélig – a be- és kitelepítések ellenére is magyar maradt.