Bükkaljai Hazajáró hétvége — immár 4. alkalommal

Bükkaljai Hazajáró hétvége — immár 4. alkalommal

Októ­ber 4–6. közt – immá­ron 4. alka­lom­mal – ren­dez­tük meg a Haza­já­ró Egy­let­tel közös Bükk­al­jai hét­vé­génk, mely túrái idén a Haza­já­ró Kupa részei vol­tak. Az ese­mé­nyen ven­dé­ge­ink és túra­tár­sa­ink vol­tak a Haza­já­ró soro­zat sze­rep­lői, Jakab Sán­dor és Kenye­res Osz­kár, illet­ve a stáb két tag­ja, Schödl Dávid ope­ra­tőr és Tóth József hang­mér­nök. is. Az egész hét­vé­gés prog­ram cél­ja, hogy közö­sen nép­sze­rű­sít­sük Kár­pát-meden­cei ter­mé­szet­já­rást és a turiz­must és meg­is­mer­tes­sünk a részt­ve­vők­kel egy külön­le­ges tájat, a Hun­ga­ri­kum cím­mel kitün­te­tett Bükk­al­ját és annak egye­dül­ál­ló kőkul­tú­rá­ját.

Pén­te­ken a Nosz­vaj mel­let­ti Vár­kú­ton talál­ha­tó turis­ta­ház­ban kez­dő­dött a prog­ram, ahol részt­ve­vők a Haza­já­ró Egy­let kül­de­té­sé­ről és tevé­keny­sé­ge­i­ről beszél­get­tek. Sokan jöt­tek el az Egy­let tag­jai közül, kül­ho­ni sze­rep­lők, hon­is­me­re­ti veze­tők és az elsza­kí­tott terü­le­te­ken élő helyi magyar közös­sé­gek lel­ki, szel­le­mi veze­tői vol­tak ven­dé­ge­ink.

A szom­ba­ti túrá­nak, a hűvös, sze­les és esős idő elle­né­re is közel 100 fővel vág­tuk neki. Az Ibo­lyás-tető – Király-rét – Nyer­ges-hegy útvo­nal érkez­tünk meg a titok­za­tos kap­tár­kö­vek­hez, majd innen a Kerek-hegy érin­té­sé­vel az Osto­ros mel­let­ti Csú­nya­mun­ká­hoz, mely a helyi­ek által csak darázs­kő­nek hívott for­rás­ví­zi mész­kő­ből épült isme­ret­len cél­ból és idő­ben. Túránk végén leeresz­ked­tünk az Osto­ro­si Táj­pin­cé­hez, ahol a helyi Nyug­dí­jas és Hagyo­mány Őrző Klub asszo­nyai vár­tak ben­nün­ket nép­vi­se­let­be öltöz­ve, szív­hez szó­ló dal­lal-tánc­cal, s fino­mabb­nál fino­mabb fala­tok­kal.

Vasár­nap már kicsit keve­seb­ben, de annál lel­ke­seb­ben vág­tunk neki a hét­vé­ge záró túrá­já­nak, hiszen ragyo­gó nap­sü­tés kel­le­mes meleg várt min­ket. Vár­kút­ról Sík­fő­kút – Nova­ji-kuny­hó – Bükk­zsérc – Alsó-hegyi pin­cék – Bag­lya­si pin­ce­sor érin­té­sé­vel Bog­ács­ra túráz­tunk, ahol a helyi vörös­kő­ből – vagy­is dácit­tu­fá­ból – épült XIII. szá­za­di kato­li­kus temp­lom meg­te­kin­té­se után közös ebéd­del zár­tuk a könnyű túrát. Nehéz volt a búcsú­zás, hiszen ismét élmé­nyek­kel és új barát­sá­gok­kal gaz­da­god­va tér­het­tünk haza, bíz­va abban, hogy mielőbb újra talál­koz­ha­tunk és újabb közös élmé­nye­ket élhe­tünk át.

Ezúton sze­ret­nénk meg­kö­szön­ni a hét­vé­ge prog­ram­ja­i­hoz nyúj­tott támo­ga­tá­sát és segít­sé­gét az Agria Geog­rá­fia Ala­pít­vány­nak, a Kár­pá­tok Ala­pít­vány­nak, az Osto­ro­si Nyug­dí­jas és Hagyo­mány Őrző Klub­nak, a Ter­mé­szet­já­ró Szö­vet­ség­nek és a Vár­kú­ti Turis­ta­ház­nak, akik nél­kül nem sike­rült vol­na ilyen nagy­sze­rű­re ez az ese­mény.

Köszön­jük a beszá­mo­lót és a szer­ve­zést Hava­si Nor­bert­nek és a Kap­tár­kő Egye­sü­let­nek.