Református templom, turulmadár, árpádsávos zászló – bizony ilyet még a csonkahonban is jó látni, nemhogy a szórványok szórványában Észak-Erdélyben. Várkudun mindig is fontosak voltak jelképeink, amelyek a magyar öntudatot, a magyar kultúrához való kötődést erősítik. A turul a református gyülekezet lelkészének, Lapohos Attilának köszönhető, de nem ő volt az első, aki jó példával járt elől Várkuduban. Az első magyar régésznő, Torma Zsófia a szomszédos Csicsókeresztúr szülöttjeként meglepve tapasztalta, hogy Várkudu református lakói leginkább románul beszéltek, viseletük sem különbözött a románokétól és gyakoriak voltak a két etnikum közötti vegyesházasságok, “a lelkek számára nézve a két nemzet közti vonalt nem is határozhatjuk meg”. Kezdeményezésére, főként a magyar nyelv terjesztése céljából 1875-ben állami iskola jött létre. A falu református temploma a 18. században épült, 1887-ben átépítették. A templom kertjében áll Bethlen Béla szobra, aki Észak-Erdély kormánybiztosa volt a „kicsi magyar világban”. Ma a falu fele magyar, fele román.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a református templom előtti utca.
