Sztropkót nevezik a ruszinok felvidéki fővárosának, de ezt a címet Mezőlaborc és Szobránc is magának szokta követelni. Mindenesetre felső-zempléni jelenlétükről tanúskodik a hatalmas görögkatolikus templom. A ruszinok mellett mi magyarok voltunk azok, akik a legtöbb nyomot hagytuk idefent Sztropkón. A középkorban vámszedési joggal rendelkező mezőváros uradalmi központ volt, melyhez 39 falu tartozott. 1473-ban rövid időre elfoglalták a lengyelek, de Hunyadi Mátyás gyorsan kiűzte őket. 1491-ben Albert lengyel herceg véres ostrommal foglalta el, mely során a Perényi család két tagja is elesett. 1539-ben a város már újra a Perényieké, majd a család kihalása után a királyé lett. 1703-ban meghódolt a kurucoknak, de 1711-ben a császáriak visszafoglalták és lerombolták várát, annak csak egy épületszárnya és a vártemplom maradt meg. Romjaira a 18. század elején kastély épült, amelyet a 19. század elején klasszicista stílusban bővítették. A város legnevezetesebb műemléke a 13. és 14. század fordulóján épített Krisztus Szent Teste és Vére tiszteletére szentelt gótikus, háromhajós katolikus templom. Sztropkón a Pethő család jóvoltából a ferences szerzetesek is otthonra leltek. Templomuk a kolostorral a 17. századból való, a főút mellett találjuk.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a gótikus katolikus templom bejárata.
