Selykszék egykori névadó központjának, Nagyselyknek nem akármilyen múltja van. 1336-ban említik először Nagyselykszék székhelyeként, amely Medgyesszékkel együtt „Kétszék” néven csak a középkor végén lett a Királyföld része. Élén a Nagyselyken székelő királybíró állt. Nagyselykszék 1552–55-ben beolvadt Medgyesszékbe, de a gyakorlatban később is, egészen a 19. század elejéig használták a nevét. 1541-ben még országgyűlést is tartottak benne. 1705-ben hétezer kuruc szállta meg, akiket aztán a császáriak két év múlva legyőztek. 1849. januárjában Bem főserege itt is megpihent. Aztán addig viaskodtunk a szászokkal, hogy végül mindketten kikoptunk innen, és nevető harmadikként a románok kerültek többségbe. 1935-ben, míg a húsvétvasárnapi istentisztelet tartott a középkori templomban, le is rombolták a szászok szabadságjogaikra emlékeztető pellengérét. A templom védőfalát már 1906-ban elbontották. Az elhurcolt és elvándorolt szászok utódai néhány évtizede már az óhazában, Németországban gyűlnek össze találkozójukra. Magyar azért még van itt: Nagyselyk, Hidegvíz és Mihályfalva református gyülekezete 151 lelket számlál. A templom kulcsa a Strada Valea Mare 23-as szám alatt van; a néni beszél magyarul.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja az evangélikus templom előtti tér.
