1918-ig Dalmácia fővárosa a közel 3000 éves múltra visszatekintő Zára volt. A város bővelkedik magyar emlékekben. A Szűz Mária templom harangtornyán latin felirat is megörökíti Kálmán királyunk dicsőségét.

Dalmácia egyik legszebb középkori építménye, a Szent Anasztázia-katedrális. Harangtornya Zára egyik jelképe.

Könyves Kálmán halála után folytatódott a versengés a városért a magyarok és velenceiek között. II. István, III., majd IV. Béla is a magyar korona alá hajtotta, de a legemlékezetesebb hadjárat Nagy Lajos királyunk nevéhez fűződik, aki 1357-ben, miután Zára és a dalmát városok fellázadtak Velence ellen, bevonult a városba. A Szent Ferenc kolostorban maga a király diktálta a zárai béke feltételeit, amelyben a Dalmácia székhelyévé tett város számára jogokat adományozott.

1797-től az első világháború végéig az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, majd rövid olasz fennhatóság után előbb Jugoszlávia, majd Horvátország része lett.

Zárában a legújabb kor is tartogat érdekességeket. A tengerparti sétányon különleges dallamú hangokat hallhatunk. Egy világon egyedülálló hangszer, a tengeri orgona a víz és a szél összjátékával játssza random a kis harmóniákat.