A Var­gyas-szo­ros Ter­mé­szet­vé­del­mi Terü­let Erdély dél­ke­le­ti részén, a Kele­ti-Kár­pá­tok ún. „közép­ső cso­port­já­hoz” tar­to­zó Per­sány-Rika és a Dél-Har­gi­ta hegy­sé­gek talál­ko­zá­sá­nál talál­ha­tó, Har­gi­ta és Kovász­na megye hatá­rán. A ter­mé­szet­vé­del­mi terü­let 834 hek­tár­já­nak több­sé­ge a Har­gi­ta megyei Homo­ró­dal­más köz­ség­hez, míg kisebb része a Kovász­na megyei Var­gyas köz­ség­hez tar­to­zik.

A 4 km hosszú szur­dok­völgy kiala­ku­lá­sa több sza­kasz­ban tör­tént, a mész­kő­rög­be bevá­jó­dó Var­gyas patak eró­zi­ó­já­nak ered­mé­nye­ként. A völgy­mé­lyü­lés és bar­lang­kép­ző­dés pár­hu­za­mos és sza­ka­szos folya­mat volt, ezt jel­zik a külön­bö­ző bar­lang- és terasz­ma­gas­sá­gok. Az 5, 20, 40, 70–120 méter magas­sá­gok­ban fel­tér­ké­pe­zett bar­lan­gok mel­lett, olyan geo­mor­fo­ló­gi­ai kép­ződ­mé­nyek figyel­he­tők meg, mint a szik­la­ta­ra­jok, szik­la­pi­ra­mi­sok, karo­so­dott szik­la­lej­tők, moz­gó- és kötött tör­me­lék­lej­tők, karszt­fenn­sí­kok, tera­szok. A völgy rit­ka ter­mé­sze­ti jelen­sé­gei közül emlí­tés­re mél­tó a Var­gyas patak vizé­nek több mint 1 km hosszú föld­alat­ti útja, tulaj­don­kép­pen a jelen­le­gi aktív, most ala­ku­ló bar­lang. A szur­dok­völgy­ben a külön­bö­ző magas­sá­gok­ban eddig 122 bar­lan­got tár­tak fel. Ezek közül a leg­is­mer­tebb az Orbán Balázs vagy Almá­si bar­lang, amely a Kele­ti Kár­pá­tok vonu­la­tá­nak leg­hosszabb, Erdély­ben leg­elő­ször fel­ku­ta­tott és fel­tér­ké­pe­zett bar­lang­ja. A bar­lang fel­tárt jára­ta­i­nak össz­hossza 1527 m.

A szur­dok­völgy köze­lé­ben levő Kőme­ze­jé­ben húzó­dik végig a Szent Lász­ló kora­be­li Magyar Király­ság kele­ti hatá­ra­it — gye­pű­it — őrző védel­mi vonal­hoz tar­to­zó Tatár­sánc. A Tatár­sánc köze­lé­ben, szin­tén Kőme­ze­jé­ben talál­ha­tó a Tatár­ká­pol­ná­nak neve­zett árpád­ko­ri kápol­na­rom.

A szo­ros vad­re­gé­nyes szik­la­vi­lá­gá­ban sok­fé­le állat talált ked­ve­ző élet­tér­re, a növény­zet­re pedig leg­in­kább a mész­kő­ked­ve­lő fajok tár­su­lá­sa a jel­lem­ző. A Var­gyas-szo­ros bar­lang­ja­i­ban 19 külön­bö­ző dene­vér­faj elő­for­du­lá­sát figyel­ték meg, a leg­je­len­tő­sebb állo­má­nyo­kat a közön­sé­ges dene­vér és a kis pat­kós­de­ne­vér egye­dei képe­zik. A szám­ta­lan szín­ben pom­pá­zó virág­fa­jok közül emlí­tés­re mél­tó­ak a Tele­ki virág, a tör­pe nőszi­rom, a tur­bán­li­li­om, a zer­ge­bog­lár vagy a kövi­ró­zsa védett egye­dei.

Írá­sos emlé­kek, illet­ve az idők folya­mán a bar­lan­gok­ból elő­ke­rült régé­sze­ti lele­tek, tár­gyak soka­sá­ga is bizo­nyít­ja, hogy a völgy a leg­ősibb idők­től fog­va lakott volt és a bar­lan­gok rej­tek­he­lyül szol­gál­tak a kőkor­szak ősem­be­re mel­lett a kör­nyék­be­li fal­vak lakó­i­nak is a török és tatár hadak dúlá­sa ide­jén.

Nap­ja­ink­ra a Var­gyas-szo­ros köz­ked­velt tábo­ro­zó- és kirán­du­ló­hellyé vált, évről évre egy­re töb­ben kere­sik fel. Ter­mé­szet­vé­del­mi szem­pont­ból a szo­ros jogi hely­ze­te hosszas huza­vo­na után 2000-ben ren­de­ző­dött, 2004-től a baró­ti szék­he­lyű Elve­szett Világ Természetvédelmi‑, Turis­ta és Bar­lan­gász Egye­sü­let kap­ta meg a Var­gyas-szo­ros ter­mé­szet­vé­del­mi terü­let fel­ügye­le­ti jogát, amely egye­sü­let azóta a hiva­ta­los fel­ügye­lő­je a terü­let­nek.

A közel­múlt kiemel­ke­dő bar­lang­ku­ta­tó­ja­ként Dénes Ist­ván (1954–2005) geo­ló­gus mun­kás­sá­ga volt meg­ha­tá­ro­zó a Var­gyas-szo­ros és bar­lang­jai kuta­tá­sá­ban, tér­ké­pe­zé­sé­ben. Veze­té­sé­vel előbb az Ursus Spe­la­e­us és a Myot­is bar­lan­gász­cso­por­tok, majd a baró­ti Elve­szett Világ Bar­lan­gász, Ter­mé­szet­vé­del­mi, Turis­ta és Bar­lan­gász Egye­sü­let tag­jai végez­tek szer­te­ága­zó bar­lang­ta­ni kuta­tá­so­kat és tár­sa­dal­mi mun­kát a Var­gyas-szo­ros­ban. 2006-tól özve­gye, Dénes Ildi­kó irá­nyít­ja az egye­sü­let tevé­keny­sé­ge­it és lát­ja el csa­pa­tá­val a ter­mé­szet­vé­del­mi terü­let fel­ügye­le­tét.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

OLYMPUS DIGITAL CAMERA