„Büdös-fürdő telepről keskeny bokrok, fák és sziklákkal szegélyezett hegyi út vezet a Büdös-barlanghoz. Az út mellett itt-ott sírkövek fehérlenek, a melyek alatt a barlang áldozatai alusszák örök álmukat. E szerencsétlenek közül többen az igazság, mások a zsarnokság sujtó keze elől, sokan a szégyen vagy az élet elviselhetetlen terhének nyomása alatt kerestek és találtak itt menedéket. Közeledvén a barlanghoz, megcsap bennünket a kiáramló kénhidrogén szaga; még egy fordulat, s megnyílik előttünk a szikla-hegy, a Büdös-barlang óriási torka ásít felénk. Dante ilyennek képzelte magának a poklot, sötét borzalmaival. Bemenve, végtagjainkat sajátságos melegség járja át. Addig, míg szájunk, orrunk az alsó rétegből kiér, bátran lélekzelhetünk; az alsó gázrétegben azonban csak visszatartott lélekzet mellett járhatunk, mert egy lélekzetnyi a gázból már öl. A gázfürdő élettani hatásánál fogva már sok rheumatikus bajnak volt gyógyítója. (Hankó Vilmos)
A Büdös-hegy igazi vonzerejét a törésvonalai mentén feltörő vulkáni gázömléseknek, és a szénsavas ásványvizeknek köszönheti. A Sósmezőről a kék és piros pont jelzés vezet a hegycsoport ikonikus pontjához, egy természetes mofettához, a Büdös-barlanghoz. Az üreg nem természetes módon jött létre, egy kénbánya felhagyott tárnája volt. 1892-ben Apor Gábor falaztatta ki faragott kövekkel a 14 méter hosszú üreget, majd ajtót szereltetett rá, melyet naponta csak bizonyos időre, állandó felügyelet mellett nyitottak ki. Jelenleg a barlang szabadon látogatható, az üreg két oldalán padokat helyezek el. Erről a barlangról írt Sánta Ferenc a Sokan voltunk című novellájában. A gázelegyben található kén-hidrogénből terméskén csapódik ki a barlang falára, ezt bizonyos magasságig sárga kénréteg borítja. Ez egyben a gáz szintjét is jelzi, ez alá ne hajoljunk!!
Ha feljebb megyünk a Büdös-hegyen, még több kisebb-nagyobb, gázkiömléses kőfülkét és barlangot találunk. A Büdös-barlang mellett ott van mindjárt a Timsós-barlang, amely azonban más gázösszetételű és ki sincs építve. Kissé feljebb van a Madártemető, ami egy beszakadt kénbánya mélyedése, amelyben felhalmozódott a széndioxid. Az alacsonyan repülő madarak, ha a gáz szintje alá szállnak, rögtön elpusztulnak. A pár négyzetméteres süppedésbe lépve mi is érezhetjük lábunkon a forróságot. Pár méterre nyílik a Gyilkos-barlang, amely telve van széndioxiddal, ezért ebbe be se lépjünk! Mindezek a helyszínek egy tanösvényre vannak felfűzve.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Büdös-barlang bejárata.
Magasság: 1052 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: Sósmezőről a kék és piros pont jelzés (850 méter; 20 perc; 152 méter szintemelkedés).
