Mielőtt a Fekete-Kőrös a Borzi-szorosnál elhagyná a Belényesi-medencét, Belényesújlak határában szépen megkerül egy kopár hegyet. Ez a hegy a Pontos-kő, egy remek igazodási pont. Éppen arra való, hogy felmásszon rá az ember, és végig tekintsen az alant elterülő Belényesi-medencén. Innen többféle szempontból is szemügyre lehet venni a tájat. Egyrészt földrajzilag, ugyanis a medence és a környező bihari hegyek innen remekül megmutatják magukat. Balra a Királyerdő, jobbra a Béli-hegység látható, a két hegységet a Pontos-kő alatt nyugat felé rohanó Fekete-Körös választja el egymástól. A Belényesi-medencét ölelő hegységek közül a legmagasabbra a Bihari-hegység nőtt, éppen szemközt a Pontos-kővel. A legenda szerint a Pontos-kő alatt egy tengerszem van, amit, ha megbontanának, a víz elöntené a Belényesi-medencét.
De történelmi szemszögből is vizsgálhatjuk a tájat a hajdan erődítménnyel is díszített Pontos-kőről: a medence magyar népén próbált már eret vágni a rác és a török is, mégis a románok öldöklései hagyták itt a legmélyebb nyomot. 1919-ről Köröstárkány és Kisnyégerfalva, 1944-ről Magyarremete tudna mesélni, de nem teszi, inkább hallgat.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Pontos-kő 300 méter magas orma, amelyet Belényesújlak felől tudunk megközelíteni. A hegy alá érve, a folyó partjától indulva toronyiránt, juhcsapásokon kell legyőznünk a 150 méteres szintkülönbséget.
