A Belényesi-medence peremén emelkedő Pontoskő remek igazodási pont. Alig 300 méter magas tetejéről széles madártávlati kép nyílik a Fekete-Körös felső völgyére.

A Körösi völgyfüzér első gyöngyszeme, a Bihar-hegység lábánál, a Meziádi patak mentén megbújó Magyarremete.

A kisközség büszkesége a 13. századi román stílusú, reformátussá lett templom. Egyedülálló a Kárpát-medencében, hogy falfreskóin együtt láthatjuk Árpád-házi szent királyainkat: Istvánt, Imrét és Lászlót. A falu szórványterületen helyezkedik el, 1944-ben embertelen tragédia érte, amikor román hordák gyerekeket és időseket nem kímélve 43 ártatlan magyart mészároltak le.

A Királyerdő utolsó nyúlványának sűrűjébe, a Meziádi-patak mentén vezet az út, amely a Mézgedi cseppkőbarlangból ered. A barlang feltárása, leírása és látogathatóvá tétele a Bihar-hegység legnagyobb alakja, Czárán Gyula természetbúvár nevéhez fűződik. 1930-ban állított emléktáblája újra régi fényében ragyog a barlang előcsarnokában. A folyamatos feltárásoknak köszönhetően közel 5 kilométer hosszan járható barlangban az ásatások során őskori csontleletek, így többek között a mára kihalt barlangi medve nyomai is előkerültek.

A törökök többször is feldúlták és alaposan megszenvedte a második világháború súlyos harcait és a román csapatok atrocitásait is Belényes. A megfogyatkozott magyarság lelki támasza a 18. századi református templom. Nyugatról a Bihar-hegység, keletről a Béli-hegység és délről a Királyerdő nyúlványai határolják.

A Pannon tenger üledékeit kimosó Mérági patak alakította szakadékokat látványos vörös homokkőfalak szegélyezik. Mivel ma is igen aktív erózió zajlik a felszínen, a Mérági-szakadék folyamatosan bővül, s élesen kiásódott rozsdaszínű szakadékjaival egyre inkább kezd emlékeztetni – persze csak kicsiben – a pádisi Rozsda-szakadékra.

A kilátás viszont változatlanul szépséges: a Belényesi-medencében ülő apró falvak és szemben a végtelen Bihar-hegység néma vonulatai fölött csak a felhők cserélődnek.

Mögöttünk a Béli-hegység szakadatlan erdőkkel benőtt hátai hullámoznak.

Fenes felé a sík egy régi diadalra emlékeztet: 1682-ben itt verték szét a Belényest feldúló szerbeket Thököly Imre csapatai. Ma már csak a lakosság fele magyar, mégis megőrződött itt valami a Fekete-Körös menti hegyvidék és az Alföld peremén kialakult életmódból, a sajátos építkezési formákból és a jellegzetes népviseletből.

Az 1800-as években épült „módos paraszti házat” a Vura család mentette meg a pusztulástól és 2010-ben takaros tájházként nyílt meg a turisták számára.

Fenesről 5 kilométeres túra után érkezünk a 13. században épült Bélavár, más néven Fenesi vár romjaihoz. Már csak néhány falmaradvány és a csonka öregtorony próbál elrejtőzni a fák között a változó idők szelei elől.

Pedig volt idő, amikor büszkén őrködött a környék bányái és az itt áthaladó utak felett. A hagyomány IV. Bélát, a földhöz ragadtabbak Vince váradi püspököt jelölik meg építtetőjeként. Ami biztos, a várat a Borsa nembeli erdélyi vajda 1294-ben sikertelenül ostromolta. A 17. században meg a tatárok, majd a törökök kóstolgatták falait. Végső pusztulását a Rákóczi-szabadságharc bukása hozta el, miután az osztrákok végleg lerombolták.

Ezek az egykor az egész Fekete-Körös völgyét betöltő erdőségek jelentettek menedéket a viharos időkben az itt élőknek, így a Fekete-Körös mente legősibb és legmagyarabb települése, Köröstárkány lakóinak is. Anonymus szerint a honfoglalás idején a Töhötöm nemzetség telepedett meg a vidéken. Tizedelték a mongolok, a törökök, de maradt bőven a fájdalomból a 20. századra is.

1919-ben a Fekete-Körös völgyében előrenyomuló, túlerőben lévő román offenzíva elől – súlyos harcok után – visszavonulni kényszerült a Székely Hadosztály Werbőczy-zászlóalja. Az oltalom nélkül maradt Köröstárkány és a szomszédos Kisnyégerfalva a húsvétkor bevonuló román szabadcsapatok prédája lett. Válogatás nélkül kínozták és öldökölték a nőket, az öregeket és a gyermekeket is. Egész családok vesztek oda a vérfürdőben. A 91 meggyilkolt ártatlan tárkányi magyar nevét 1999 óta őrzi a magyarellenes román atrocitások első erdélyi emlékműve.

De hogy ne csak a gyászról és a véres múltról szóljon Köröstárkány és vidéke, erről tesznek azok a lelkes természetjárók, a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület és a Százlábú Egyesület tagjai, akik felismerték, hogy a kanyargós Körös újra összekötheti az egymástól erőszakkal elszakított magyarokat. Százával érkeznek a Határtalan Vándortúra alaptáborába a résztvevők, akik különböző közlekedési eszközökkel a Körös forrásától a torkolatáig járják majd végig a folyót.

A három ragyogó zuhatagból álló Szentháromság vízesés az Erdélyi-szigethegység „legtetejéről” a Nagy Bihar csúcs alól lezúduló patakokat tereli a Fekete-Körös fő ágába.  Felfedezése természetesen Czárán Gyula nevéhez kötődik.

A 60 méteres esésű Atya, a 80 méteres Fiú és a 45 méteres Szentlélek vízesések a lenyűgöző látványt nyújtanak.