Volt ám nagy felháborodás meg tiltakozás, mikor 1907-ben az Országos Községi Törzskönyvbizottság az Öthalom nevet adta Glogovácnak. De hát mit lehet tenni, ha a település keleti határában kurgánok, halomsírok állnak, meg mégis csak a Magyar Királyság majd közepén vagyunk.
A Magyar Királyság közepén, ahol Szent István korában vár épült. Arad neve a magyar településnevek túlnyomó többségéhez hasonlóan puszta személynévből keletkezett. Valószínűleg Arad, Urod, Orod lehetett az itteni várba I. István által az Ajtony vezér fölötti győzelme után kinevezett első ispán neve. Itt végeztette ki 1131-ben II. Béla szerb felesége a férje megvakításában bűnös 68 főurat. 1135-ben II. Béla társaskáptalant alapított itt, melynek templomát a mai római katolikus templom mellett található rommal azonosítják. Ez eredetileg kereszthajós bazilika volt, hasonlóan saját korának apátsági templomaihoz és püspöki székesegyházaihoz. 1177 előtt maga a vár is a prépostság tulajdona lett. A környező várost 1241-ben és 1285-ben a tatárok elpusztították, de a vár ellenállt a támadásnak. 1388-ban már mezőváros volt. 1459-ben egészen eddig portyáztak II. Mohamed szultán török hadai, 1514-ben Dózsa serege pusztította. 1551. szeptember 18-án foglalta el a török a Ó-Aradvárat, amely teljesen elpusztult. (Az Öthalomtól nyugatra pár száz méterre fekvő aradi ispánsági vár (Ó-Aradvár) nyomai ma már csak a levegőből láthatók a terület mezőgazdasági művelése miatt.)
A 18. század elején a mai falu déli részén szerb lakosságú település jött létre Glogovác néven, amelyet beillesztettek a határőrség szervezetébe. 1756-ban a szerbeket elköltöztették és megkezdődött a németek betelepítése. A korábbi szerb falu kanyargós utcái mellett egy sakktáblás elrendezésű új falurész épült ki – a kettő ma is elkülöníthető. A település gazdálkodása mintaként szolgált a környék falvai számára. A 20. század első éveiben a szegényebb glogováciak előbb Németországban próbáltak munkát keresni, majd jelentőssé vált körükben a kivándorlás az Egyesült Államokba. 1945. január 14-én a 17 és 45 év közötti német férfiakat és a 18 és 32 év közötti nőket a Szovjetunióba hurcolták, ahol 59-en életüket vesztették. 1945 és 1948 között a svábok elkobzott birtokaira kb. 1000 román telepest költöztettek be. A szocializmus évtizedeiben, 1988-ig német lakosságának már kb. kétharmada kitelepült Németországba. A második világháború után a települést az 1821-es havasalföldi felkelés vezetőjéről, Tudor Vladimirescuról nevezték el.
Nekünk azért mindig is Öthalom marad – az öt kurgán a falutól 200 méterre keletre áll, közülük az egyikre 1854-ben kápolnát építettek, amelyhez kálvária vezet. Két katolikus temploma közül a plébániatemplom 1767-ben, az ún. kistemplom 1889-ben épült. Előbbi mögött találjuk a középkori Szent Márton prépostsági templom szerény romjait, amely egyben a jelvényszerző mozgalom igazolópontja.
Képek forrása: varlexikon.hu