„A ménesi borvidéktől éjszakra, a régi Kovásziban van Arad vármegye legjobban fennmaradt Árpád-kori templomának tornya. A nép török mecsetnek tartja, holott tiszta román ízlésű templom. A romok között, ásatás közben, koporsót s drágakövekkel és aranyékszerekkel díszesített csontvázat is találtak. A nép, mely erről tudósít, számos regét fűz hozzá. E templomban 1537. december 2-án János király is misét hallgatott, miközben az iskolás fiúk buzgón énekelték: „Gaudete, iterum dico: gaudete!” (Turisták Lapja: Arad régiségei s a turistaság, 1892)
Bizony 1537-ben még katolikus és magyar volt Kovászi, sőt mezővárosi rangja volt, hogy aztán 1566-tól már a borosjenői szandzsákhoz tartozzon. A törökök kiverése után ortodox románokkal települt újra, így nincs mit csodálkozni azon, hogy bírája 1848. október 10-én felolvasta Jelačić kiáltványát és felkelést robbantott ki. Az új román honfoglalók október 18-20-án rögvest megöltek hét nemzetőrt, kifosztottak több magyarok által lakott házat és kocsmát, valamint elkergették Kossuth-párti papját, Arsenie Popovici-ot. Október 23. után a Gaál László vezette honvédség feloszlatta a községi tanácsot és két lakost kivégzett. A régi helyére kinevezett új községi tanácsot a falu teljes lerombolásának terhe mellett kötelezték, hogy újoncokat állítson a nagybecskereki magyar táborba.
Neszly János jegyző az 1880-as évek elején magyar magániskolát szervezett, amelyet 1898-ban a magyar állam vett át. 1909/10-ben az iskola diákjainak mintegy kétharmada volt román. Kovászi környékén 1944. szeptember 13-án is súlyos összetűzések voltak a magyar honvédők és a román csapatok között. Október 13-án a Vörös Hadsereg evakuálta a falu lakosságát és a jegyző házában alakították ki Malinovszkij marsall főhadiszállását. A falusiak csak november 17-én térhettek vissza otthonaikba.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a középkori templom romja (Turnului utca 1.). A rom egy magánkertben áll, de be lehet menni megnézni.
