Nagyzerind után alig tesz meg pár kilométert a Fekete-Körös a trianoni határ felé, máris Feketegyarmatra ér. A környék az ősi magyar hitvilág egyik fontos központja lehetett, mivel a közelben volt Vata és Ajtony nemzetségi szállásközpontja is. Ahogy Arad vármegye monográfusa, Márki Sándor leírta: „Igricek, hegedősök laktak a Fekete-Körösbe ömlő Tőz vidékén is.” A falu neve a Gyarmat törzsnévből származik, amelyet már Rogerius mester is megemlített a tatárok pusztításáról szóló Siralmas énekében. A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. A 13. századi román stílusú templom ma már a református közösséget szolgálja. Belsejében középkori freskók kerültek napvilágra, amelyek a Szent György-legenda mellett megörökítették Szent Annát, ölében Máriával és Jézussal.
Természetesen a jelvényszerző mozgalom igazolópontja a református templom. A freskók megtekintése ügyében bátran keressük a falu agilis lelkipásztorát, Nemes Emilt (telefonszám: 0040257355633).
