Archives
Pozsony – Csalogányvölgyi temető
Kőszegremete
A falu felett a Domokos-domb gyümölcsöse kivételes emlékoszlopot találunk. Ezt a Széchenyi-obeliszket 1861-ben, a legnagyobb magyar halála után emelte az erdélyi arisztokrácia. Érdekessége, hogy Erdélyben ez az egyetlen kültéri Széchenyi-emlékmű.
Párkány
Ősidők óta a Kárpát-medence egyik legfontosabb dunai átkelő helye, a régi királyi székváros, hazánk szakrális központja: Esztergom.
Párkány története mindig is szorosan összekapcsolódott Esztergoméval. 1543-ban a török minkét oldalt megszállta. A hódoltság határtelepülésének birtoklásáért ádáz küzdelmek folytak, mígnem 1683-ban „jöttünk, láttunk és Isten győzött!” A keresztény seregek Párkánynál fényes győzelmet arattak a török felett.
Vereckei-hágó
Ez a Keleti-Beszkidek hajdan volt legforgalmasabb átjárója, ahol őseink nagy része is belépett a Kárpát-medencébe. A honfoglalás emlékére állított műveket az aktuális hatalmak igyekeztek eltüntetni, míg végül a magyar emberek szívében örökké élő emlékművet Matl Péter öntötte formába. 2008 óta állja a rongálók dühödt rohamait. Az emlékmű hét kőtömbből áll, melyek a hét honfoglaló törzset szimbolizálják.
Nagysalló
Ez a jó ezeréves kis község véres csata helyszíne volt, mivel Nagysallón 1849. április 19-én egész napon át tartó kíméletlen ütközet zajlott. Damjanich János serege a szabadságharc egyik legszebb fegyvertényét hajtotta végre itt az osztrák csapatok felett. A református temetőben az 1910-ben a csatában elesett honvéd hősöknek emelt síremlék idézi a véres diadalt.
Nyerges-tető
878 méter magas hágó Hargita megyében, a Háromszéki-medencét és a Csíki-medencét összekötő átjáró a Csíki-havasok és a Torjai-hegység között. A Csíkkozmás és Kászonújfalu települések közötti vízválasztón helyezkedik el. Leginkább az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó székelyföldi színhelyeként ismert. A csatában elesett hősök emlékét emlékoszlop őrzi.