Vereckei-Beszkidek – A Beregi-Határkárpátokban
Hazajáró műsorok

Vereckei-Beszkidek – A Beregi-Határkárpátokban

256. rész
„Egyre magasabbra nőtt lankák, dombok, hegyek, hátukon vidáman zöldellő ligetekkel, az egyre mélyülő völgyekben pedig a Tisza felé siető patakokkal. Végül az égbenyuló, félelmetes havasok, végtelen, komor ősrengeteggel, és bukdácsolva rohanó hegyipatakokkal. A völgyekben pedig csoportokba verődve, apró, fából ácsolt, tarka házikók. Ez Kárpátalja, ahogy az utas látja. Ez a Verhovina, a Beszkidek és a Bérces-Kárpátok koszorúzta vidék, a magyar Szent Koronának sok évszázados ruszinok-lakta északkeleti birtoka.”
Telegdi Lajos: Újjáéledő magyar-ruszin testvériség Kárpátalján (1943)

Itt élünk és halunk már jó ezeregyszáz esztendeje a Kárpátok ölében, és mégis alig ismerjük ezt a sok évszázados északkeleti birtokunkat, s benne a Besszádok és a Gorgánok között megbújó Vereckei-Beszkideket. A Toronyai-hágó vidékét, ahol Árpád magyarjainak egy része hazaérkezett, ahol Rákóczi diadalmasan bevonult, majd a bujdosók élén örökre elbúcsúzott. Ahol betört a cári invázió, majd a IV. Ukrán Front, és ahol egyébként két ágyúdörgés között nagyon álmos béke tud honolni. A Beregi-Határkárpátok hegyvilágán csak a történelem és a folyók rohannak át néha, de a viharok múltával lassabbra veszik lépteiket, így könnyebben meghallják a Verhovina és a völgyeiben jobb életről álmodó ruszin nép csendes sóhaját.

Látnivalók / Kárpátalja / Bereg
Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...

Az Alsó- és Felsőhidegpatakból álló gyönyörű, hegyvidéki fekvésű települést a 16. században a Lipcsei és Dolhai családok alapították és telepítették be bojkó ruszinokkal.

Felsőhidegpatak egy a ruszinokra jellemző, remekbe szabott szakrális épülettel is büszkélkedhet: a görög katolikus fatemplomot 1804-ben építették, Szent Miklós tiszteletére. Szomorú, hogy a modernizmus előfutára itt bádog formájában jelent meg, amelynek takarásából alig látszik ki az egykori népi mestermunka.

A település érdekessége, hogy egykor legalább hatvan ruszin család viselte a Rákóczi családnevet, amely az ősi Rákóczi-kultuszra emlékeztet.

Érdekesség, hogy a ruszinok nemzethűségéről tanúskodik az is, hogy az első világháború idején az orosz betörés után a faluban rekedt magyar honvédeknek menedéket és élelmet nyújtottak, saját életüket is kockáztatva.

Bővebben...

A 16. században a Peckovics család népesítette be. Itt is megtaláljuk a görög katolikus ruszinok épített örökségének egy szép, 18. századi darabját, a Szentlélek tiszteletére szentelt fatemplomot. Szépen megújult és hála az Égnek nem bádog fedi, hanem, mint régen, zsindely.

De Zúgó nem csak fatemplomáról nevezetes, hanem az Árpád vonal egyik maradványáról is. Az épen maradt bunkert ma már egy élelmes, vállalkozó szellemű ruszin, Valeriy Kondes hasznosította, s egy egészen egyedülálló turista szálláshelyet alakított ki benne. A Grün Hof egy kis háborús múzeum is egyben.

Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...