Hazajáró műsorok

Szkorusina – Az Északi-Tátraalja árvai tájain

241. rész

Messze északon, Galícia határán, hazánk legzordabb vidékén, hatalmas hegységektől körülvéve fekszik hazánknak egyik legkevésbé ismert megyéje: Árva. Félreeső fekvése miatt sok tekintetben csakugyan árva a megye. Annál érdekesebb geographiai szempontból, s a természeti szépségek iránt érzékkel bíró utazó sok érdekes s szép pontot talál itt. Természeti szépségein kívül történelmi emlékei, s ethnographiai viszonyai is figyelmet érdemelnek.

 Thirring Gusztáv: Úti rajzok Árva vármegye déli részéből (1883)

Gondolta-e volna a nagy földrajztudós, hogy 1920-ban úgy széjjel-szaggatják hazánkat, és vele Árva megyét, hogy még lengyel jó barátainknak is jut belőlünk egy darabka. Legészakibb vármegyénk úgy elbújt az Északi-Tátraalja és a Beszkidek vonulatai közé, hogy erdős vidékét szinte csak a 16. századtól kezdték benépesíteni Árva főurai, a Thurzók. Jöttek is északról a lengyelek, délről a tótok, a Keleti-Kárpátokból meg a vlach pásztorok, akikből aztán a hegyvidék lakói, a gorálok lettek. Emelkedjünk fel a folyami hordalékkal és vaskos történelmi emlékekkel feltöltött Árvai-medencéből a Tátra szerényebb északi előhegységeire.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Árva

A Magyar Királyság északi kapuja, az utolsó árvai falu Podvilk. A Divéky család ősi fészke ma már csak egy apró lengyel falucskának tűnik. Pedig egyike annak a 12 árvai községnek, amit a trianoni békediktátum Lengyelországhoz csatolt.

Bővebben...

Egykoron, aki a Fekete-Árva völgyében elérte Kisárvát, a vámházban intézhette vámügyeit, mielőtt belépett volna Magyarországra. Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt fatemploma a 17. században épült, miután 1648-ban az esztergomi érsek megalapította a protestánssá lett vidék első katolikus plébániáját.

Ahogy erre szokás, a fatemplom egyetlen szög felhasználása nélkül épült.

Várzély Máté és Vitkay Pál síremléke idézi a magyar múltat.

Odabent már tényleg hazaérkezik a magyar lélek. A Szent János életét megörökítő képek mellett tetőtől-talpig magyar szentek és boldogok képeivel van kistafírozva. Nincs még egy templom a Kárpát-medencében, ahol a szentéletű magyarok ilyen gazdag festett képgalériája tárulna elénk.

A főoltár Pietáját két oldalról szent királyaink, István és László szobrai vigyázzák.

Az oltár felső részén két magyar női szent szobra őrködik.

A képsorozat is Szent István királlyal kezdődik. Mellette fia, Szent Imre herceg portréja. De nem hiányozhat a képek sorából a lovagkirály, Szent László sem.

Bővebben...

Ma ismertebb nevén Trsztenát még Nagy Lajos királyunk áldásával alapították német bányászok. Nyomban neki is fogtak Szűz Mária tiszteletére templomot építeni. Azóta sokat változott a később búcsújáró hellyé lett templom, de védőfala és díszes kapuja még ma is áll.

A ferencesek Szent György templomában és kolostorában korábban pálosok szolgáltak.

Árvanádasd már alapításakor mezővárosi jogokkal bírt, aztán főleg kézműiparának köszönhetően a 16. századra már Árva megye legnagyobb, központi települése lett.

Bővebben...

Az Oravica patak völgyébe, miután Thurzó Györgytől használatba kapták a területet, a 17. századtól kezdtek kitelepülni Árvanádasdról. A falu később Turdossinhoz tartozott. Az 1800-as években Szent Anna tiszteletére templomot is építettek. A 19. századtól már főleg a turisták kedvelt helye lett a falvacska, ami mára jelentős üdülőközponttá nőtte ki magát.

Kiváló adottságait kihasználva télen-nyáron várja az aktív turistákat. Van jól felszerelt síparkja.

De amiért igazán közkedvelt, az a minden évszakban nyitva tartó termálfürdője.

A magas ásványi anyag tartalmú, gyógyhatású oravicei víz több mint 1600 méter mélyről tör a felszínre. Főként mozgásszervi betegségek ellen hatásos, de nyugtató, stresszoldó hatása is van.

Bővebben...

A vármegye ősi, Árpád-kori települése sokáig magyar királyi vámhely és sóraktár volt. Lakói az Árva folyón úsztatva messze földre szállították a lengyelországi sót. Később az általuk szőtt vászonnal is kereskedtek. A Nagy Lajostól kapott városi kiváltságai és virágzó kézműipara nyomán szépen lassan Felső-Árva kulturális és gazdasági központjává nőtte ki magát.

A temetőben az árvai faépítészet egy újabb gyöngyszeme, a Mindenszentek fatemploma a 14. századból származik.

Úgy tartják, Turdossin melletti van egy erdő, ahol Luca-napkor Magyarország összes boszorkányai összegyűlnek és mulatoznak.

Bővebben...

Turdossinból indulunk a Szkorusina fenyvesekkel tarkított főgerincén. Viszonylag könnyű túra után érjük el a Szkorusina-csúcsot.

A kilátó fenséges körpanorámával szolgál: a Magas-Tátra és a Liptói-havasok északi előhegységéről egészen kivételes látványt nyújtanak hatalmas szomszédjai. Ritkán látni az Északnyugati Kárpátok legmagasabb gerinceit, szaggatott gránitmasszívumait innen hátulról, észak felől. Akad bőven beazonosítani való csúcs.

Közbe esik az Oszobita összetéveszthetetlen, különálló mészkőtömbje is.

Északra az Árvai-medence terjeszkedik. Végében az Árvai-Beszkidek zárja a láthatárt.

Bővebben...

A Kéményes-hegy és a Volovec keretezte völgyben a Huta-réten áll a nagy múltú Chochołowi menedékház, ami II. János Pál pápa nevét is viseli, aki ifjú éveiben rendszeresen felkereste a völgyet, majd 1983-ban már a katolikus egyház fejeként tért ide vissza. A menedékház azért is népszerű, mert ideális kiindulópontja a Nyugati-Tátra délnyugati részébe irányuló túráknak.

Bővebben...