„Árva megye egy festői zugába, annak délnyugati szögletébe vezetem az olvasót, hol az Árva és Vág magas hegyek alján festői tájképeket mutató szűk völgyekben kanyarogva egyesülnek, hol sokszor átszaladt vonatunk s mégis alig ismerünk belőle egyebet, mint a Vágnak a Mala-fatra körüli kanyarulatait, és azt a nagyszerű kilátást, melyet a fejedelmi hegyláncolatok tárnak ámuló szemeink elé. De alaposan e vidéket sohase vettük szemügyre, annál kevésbbé szálltunk ki, hogy egyik-másik hegyét meg is látogassuk, mint az Árva-liptói mészhegység alcsoportját, az Árva-Vág szögletében emelkedő Síp-csoportot.”
Pontosan így volt a Hazajáró is ezzel az árva hegyvidékkel. Amikor a Kis- és a Nagy-Fátra gerinceit, vagy az Öreg-Kócs mészkőszirtjeit bejártuk, felkeltették ugyan érdeklődésünket a metszéspontjukon meredező kúpok, mégsem merészkedtünk fel az összességükben Sípi-Fátrának nevezett hegycsoport tömbjeire. Eddig. Most viszont végre megmásszuk a Vág és az Árva folyók mély völgyei fölé nyúló, remek kilátásokkal kecsegtető mészkőormait, miután a Turóci-medence északi részének kastélyokkal ékesített településeit meglátogatjuk.