Nagy-Kapela 1. – A Tengermellék gyöngyszeme
Hazajáró műsorok

Nagy-Kapela 1. – A Tengermellék gyöngyszeme

387. rész
„Hegyjáró bajtársak ott a magyar földön – hadd szóljak hozzátok egyszer én is, messzeszakadt sarja idegen hazámnak. Hadd meséljek nektek délszaki hegyekről, hófehér kövekről, búvó patakokról, ezer szépségéről a szép horvát földnek. Magyarnak születtem, de itten születtem és szeretem ezt a földet, mert szép és elhagyott. Be sok gyöngyszemet rejt az erdők tengere! Hanem gyöngyhalász csak elvétve téved ide és ha látok egy idegent, aki véletlenül idecsöppent, megkérdem tőle, mint a mesében szokás: „Hol jársz itt, jó legény, hol a madár se jár?"
Tarczay Gizella: Napimádók a Klek tetején (1926)

A Hazajáró szeret odamenni, ahol a madár se jár. Ez a válaszunk a horvátországi magyar turista írónak, Tarczay Gizellának. Ahogy a Tengermellék felé közeledünk, jellegzetes sziklabércek állják utunkat. Ma már persze autópálya hidakon és alagutakon könnyedén áthatolhatnánk a Nagy-Kapelán, de a Hazajáró inkább a Monarchia Lujza útját választja, hogy a Kulpa-mentén felkeresse a Frangepánok régi várkastélyait, miközben elmerül a Nagy-Kapela felszíni és földalatti karsztjelenségeinek csodavilágában.

Látnivalók / Délvidék / Tengermellék

A Csíki-havasok déli főgerincén szélesen hullamzó hegyhátak, és vadvirágos rétek várnak. A Kecske-tető környékéről kitárulkozik a vidék. És már az első esztenák is feltűnnek. Az első komolyabb csúcs a Kászoni-medence felett uralkodó Pap hegye széles pusztája, ami kiváló pihenő- és kilátópont.

A Rugát-tető felé haladva az utolsó nagyobb csúcs, a Botsarka a Csíki-havasok egyik nevezetes földrajzi pontja, ugyanis itt találkozik a Kárpátok főgerince azzal a mellékgerinccel, ami a Nyerges-tetőről kíséri a túrázók útját.

Az Olt és a Szeret vízválasztóját, a Rugát-tetőt egy villámcsapásban megcsonkult kőkereszt őrzi.

Bővebben...