Élt-éldegélt réges-régtől a nyelvhatár északon, ahol a Vág kilépve a kárpáti hegyek közül megszelídülve folyik tovább a Duna felé. Aztán egy szép napon azon kapta magát, hogy nem hallja már az ízes magyar beszédet, a gyönyörű népdalokat. Útra kelt tehát a Vág mentén dél felé, míg a Vág és a Kis-Duna közötti Mátyusföldön végre megtalálta a magyarokat. Ott aztán meséltek neki kitelepítésről, jogfosztásokról és asszimilációról. Nem volt mit tenni, itt kellett maradnia, az Eszterházyak földjén, Galánta környékén, ahol Kodály Zoltán a magyar népdalkincs nyomába eredt. A Hazajáró sem tehet mást, mint korunk egyik legkiválóbb népdalénekesével Kodály nyomába ered, és olyan magyar közösségeket talál, amelyek hitük, hagyományaik és édes anyanyelvük őrzésével itt marasztalják még jó időre a nyelvhatárt.