Hazajáró műsorok

Magas-Tátra III. – A Kriván csoport

69. rész

“Felső-Magyarországnak egyik legszebb és legérdekesebb része a Szepesség nagyszerű hegyvidéke. A Középponti Kárpátok legmagasabb hegytömege, a Magas-Tátra dél felől hirtelen nagy meredekséggel emelkedik ki az aljukban elterülő medenczékből. Legremekebb látvány a Magas-Tátra délről: Óriási bástyafalként mered föl előttünk a lassú emelkedésű Poprád menti fönsík éjszaknyugati széléről s hatása annál nagyobbszerű, mivel nincsenek előtte alacsonyabb előhegyek, hanem minden átmenet nélkül egyszerre szökken föl a tövében elterűlő lapályból. A zordon méltóságú hegytömeg alsó lejtőit kékbe játszó sötétzöld fenyvesek borítják, melyek közűl a különböző fürdőtelepek épűleteinek tetői tekintgetnek le felénk, míg a szirtfalazat felső része egymás mellé sorakozó, égig érő, kopár, néha nyáron is hótakarta ormokban végződik.”

 Horvay Ede: A Szepesség és a Magas-Tátra

Ki ne ismerné a hegyet, melynek büszke gránitorma egyetlen más Kárpáti hegységhez sem hasonlíthatóan gyűrődik a Poprádi-medence fölé. Ez az a kép, amiért a korábban csak kincskeresők, pásztorok és vadá­szok látogatta titokzatos hegyóriást mind többen kezdték el járni puszta kedvtelésből. A világ legkisebb kiterjedésű magashegységét, a Magas-Tátrát az elmúlt században turisták milliói fedezték fel, s a mai napig elbitorolhatatlanul őrzi a Kárpátok leglátogatottabb és legkedveltebb hegységének kijáró elsőséget. Tonnányi irodalom született tiszteletet parancsoló értékeiről és azokról a turistákról, akik önzetlen munkájukkal feltárták és elérhetővé tették minden természetjáró számára. Nem véletlenül itt alakult meg 140 évvel ezelőtt az első hazai turista szervezet, a Magyarországi Kárpát Egyesület, s ez az, amiért a Hazajáró hűsége jeléül minden évadban innen, a magyar turistaság bölcsőjéből indul ország-körüli útjára. Részt veszünk az újjáéledő Kárpát Egyesület jubileumi táborában, aztán, hogy méltón ünnepeljük az évfordulót, célba vesszük a Magas-Tátra egyik jelképét, a nyugati végén görbülő Krivánt.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Liptó

A Magas-Tátra egyik legszebb pontja a Kapor-csúcs. Innen csodás kilátás nyílik a Smrecina-völgyre a két tóval, a Linska-völgyre, fölötte a Rubo-gerincre. Szemben látható a Csorbai-csúcs és a Hlinska-torony, mögötte a Bástya-gerinc a Sátánnal és a Bástyával, amit a Pátria zár, majd a Solisko-csoport és a Kriván ferde csúcsa.

Bővebben...

A nagy múltú tátrai falut, Hibbét már 1235-ben említik a krónikák, de 1265-ben már városi rangot kapott. Egykor német bányászok alapították, mivel itt, a Hibba patak mentén aranyat tartalmazó homokot találtak. Amikor ez kimerült, a Kriván csúcsának közelébe merészkedtek, ahol kis aranybányák voltak.

14. századi eredetű gótikus templomában alussza örök álmát Balassi Bálint.

 

Bővebben...

A zöld jelzésen vágunk neki a hosszú, csaknem négy órás emelkedőnek. A Kriván-domb hegyes kúpjánál már a törpefenyvesek világában találjuk magunkat. A Kis-Krivánra igen meredek, időnként kitett kék jelzésű út vezet a méretes sziklatömbökön.

A csúcson szédületes a látvány: nyugat felé a Liptói-havasok alacsonyabb, lágyabb vonulata, északon és keleten a Magas-Tátra vad sziklavilága szinte elbódítja az embert. Az első ismert turista, aki a bányászok után ebben a páratlan körkilátásban gyönyörködhetett a neves szepesi evangélikus lelkész és természettudós, Czirbesz András volt, 1773-ban.

Bővebben...