Magas-Tátra 3. – A Kriván-csoport
Hazajáró műsorok

Magas-Tátra 3. – A Kriván-csoport

69. rész

“Felső-Magyarországnak egyik legszebb és legérdekesebb része a Szepesség nagyszerű hegyvidéke. A Középponti Kárpátok legmagasabb hegytömege, a Magas-Tátra dél felől hirtelen nagy meredekséggel emelkedik ki az aljukban elterülő medenczékből. Legremekebb látvány a Magas-Tátra délről: Óriási bástyafalként mered föl előttünk a lassú emelkedésű Poprád menti fönsík éjszaknyugati széléről s hatása annál nagyobbszerű, mivel nincsenek előtte alacsonyabb előhegyek, hanem minden átmenet nélkül egyszerre szökken föl a tövében elterűlő lapályból. A zordon méltóságú hegytömeg alsó lejtőit kékbe játszó sötétzöld fenyvesek borítják, melyek közűl a különböző fürdőtelepek épűleteinek tetői tekintgetnek le felénk, míg a szirtfalazat felső része egymás mellé sorakozó, égig érő, kopár, néha nyáron is hótakarta ormokban végződik.”

 Horvay Ede: A Szepesség és a Magas-Tátra

Ki ne ismerné a hegyet, melynek büszke gránitorma egyetlen más Kárpáti hegységhez sem hasonlíthatóan gyűrődik a Poprádi-medence fölé. Ez az a kép, amiért a korábban csak kincskeresők, pásztorok és vadá­szok látogatta titokzatos hegyóriást mind többen kezdték el járni puszta kedvtelésből. A világ legkisebb kiterjedésű magashegységét, a Magas-Tátrát az elmúlt században turisták milliói fedezték fel, s a mai napig elbitorolhatatlanul őrzi a Kárpátok leglátogatottabb és legkedveltebb hegységének kijáró elsőséget. Tonnányi irodalom született tiszteletet parancsoló értékeiről és azokról a turistákról, akik önzetlen munkájukkal feltárták és elérhetővé tették minden természetjáró számára. Nem véletlenül itt alakult meg 140 évvel ezelőtt az első hazai turista szervezet, a Magyarországi Kárpát Egyesület, s ez az, amiért a Hazajáró hűsége jeléül minden évadban innen, a magyar turistaság bölcsőjéből indul ország-körüli útjára. Részt veszünk az újjáéledő Kárpát Egyesület jubileumi táborában, aztán, hogy méltón ünnepeljük az évfordulót, célba vesszük a Magas-Tátra egyik jelképét, a nyugati végén görbülő Krivánt.

Látnivalók / Felvidék / Liptó

A Magas-Tátra egyik legszebb pontja a Kapor-csúcs. Innen csodás kilátás nyílik a Smrecina-völgyre a két tóval, a Linska-völgyre, fölötte a Rubo-gerincre. Szemben látható a Csorbai-csúcs és a Hlinska-torony, mögötte a Bástya-gerinc a Sátánnal és a Bástyával, amit a Pátria zár, majd a Solisko-csoport és a Kriván ferde csúcsa.

Bővebben...

A nagy múltú tátrai falut, Hibbét már 1235-ben említik a krónikák, de 1265-ben már városi rangot kapott. Egykor német bányászok alapították, mivel itt, a Hibba patak mentén aranyat tartalmazó homokot találtak. Amikor ez kimerült, a Kriván csúcsának közelébe merészkedtek, ahol kis aranybányák voltak.

14. századi eredetű gótikus templomában alussza örök álmát Balassi Bálint.

 

Bővebben...

A zöld jelzésen vágunk neki a hosszú, csaknem négy órás emelkedőnek. A Kriván-domb hegyes kúpjánál már a törpefenyvesek világában találjuk magunkat. A Kis-Krivánra igen meredek, időnként kitett kék jelzésű út vezet a méretes sziklatömbökön.

A csúcson szédületes a látvány: nyugat felé a Liptói-havasok alacsonyabb, lágyabb vonulata, északon és keleten a Magas-Tátra vad sziklavilága szinte elbódítja az embert. Az első ismert turista, aki a bányászok után ebben a páratlan körkilátásban gyönyörködhetett a neves szepesi evangélikus lelkész és természettudós, Czirbesz András volt, 1773-ban.

Bővebben...

A Magas-Tátra a Kárpátok koszorújának viszonylag kis kiterjedésű, mégis talán legvadabb és leglátványosabb formakincsű gránitvonulata. A környező medencékből szinte falként nő ki, viszonylagos magassága azokhoz képest majd 2000 méter. A világ legkisebb magashegysége mindig is elkápráztatta az utazót, köztük például Petőfit, de megihlette a közelben született festőnket, Csontváryt is. Legmagasabb csúcsa, a Gerlachfalvi-csúcs, a maga 2655 méterével a Kárpátok és egyben a történelmi Magyarország legmagasabb orma volt. Nem véletlen tehát, hogy a „haza legmagasabb oltára” a magyar turistaság bölcsője is.

A Kárpátok és benne a Tátra az alpi hegységképződés során 100 millió évvel ezelőtt gyűrődött fel. Ekkor a környező tenger által lerakott üledék és alatta a hegység kristályos magja a magasba emelkedett, így fő kőzettípusa a granodiorit, míg a hegység peremén a mészkő. Éles bordái, szaggatott, csipkés gerincei, glaciális eredetű tengerszemei és tavai, U keresztmetszetű völgyei már a 2 millió évvel ezelőtti, negyedidőszaki eljegesedésről mesélnek. Ekkor 20-25 kilométeres gleccserek vájták ki a hegység legszebb teknővölgyeit. Ezek hátráló völgyfői felett, keskeny éleken alakult ki a Tátra mai kígyózó főgerince, amely mindössze 26 km hosszú. A kárfülkék alatti sziklamedencékben csillogó tengerszemek és a teknővölgyek morénasáncainál, völgylépcsőinél kialakult tavak is a jégkorszakra emlékeztetnek.

A hegység éghajlata hűvös és csapadékos, a legtöbb csapadék nyáron esik. Ekkor napi rendszerességgel dél körül beborul, majd a koradélutáni eső után 4-5 óra tájban ismét tiszta időben túrázhatunk. Ami az élővilágot illeti: a Magas-Tátra tűlevelű erdeire régen a szívósabb jegenyefenyő volt jellemző, de ennek helyére 1920 után a gyorsabban növő, de sekélyebben gyökerező lucfenyőt ültettek, amelyet 2004-ben dominóként tarolt le a szél. A mohák és páfrányok borította rengeteg a barnamedve, a farkas és a hiúz otthona. 1500 és 1800 méter között már a törpefenyves övezete következik, majd ahogy feljebb kapaszkodunk, a sziklák világába érkezünk. Ám idefent, e kopár ormok között is van élet, a szerencsés vándor mormotákkal és zergékkel is találkozhat.

A Magas-Tátra 371 km²-nyi területén ma Szlovákia és Lengyelország osztozik, ebből 260 km² esik a Felvidékre. Nyugati irányból a Liliom-hágóval kapcsolódik a Liptói-havasokhoz, míg keleten a Kopa-hágóval a Bélai-Tátrához, de gyakran emlegetik együtt is a három hegységet. A hegységet, melyet a történelem során sok névvel illettek. Először 675-ben, a görög Karpathos elnevezéssel utaltak rá, a római időkben Montes nivium, azaz Havas-hegység néven említették. A középkori magyar oklevelek és krónikák Tarczal, Tatur, Turtur elnevezéseket használnak. A XVIII. században a szláv népek Tatry-nak a szepességi németek Schnee-Gebürgnek hívják, de ekkor már megjelent a magyar Tátra elnevezés is. Első „túrázói” pásztorok és zergevadászok voltak, de valódi bejárói és feltárói a szepességi cipszerek. Ebből adódóan a földrajzi pontok névadása németül és magyarul történt meg. Az 1820-as évekre a Tátra népszerű úti cél lesz a polgárok és nemesek körében, 1833-ban Rainer János György bérbe veszi Ótátrafüredet, ahol turisztikai bázist épít ki. Nem hiába itt alakul meg 1873-ban hazánk első turista egyesülete, a Magyarországi Kárpát Egyesület. A boldog békeidőkben virágkorát éli itt a turisztikai célú kikapcsolódás és a természetjárás, amelyet a háború és az elcsatolás akaszt meg egy időre.
A hegység védelmében 1948-ban hozzák létre a Tátrai Nemzeti Parkot, így ma már hosszú évtizedek óta nincs a Magas-Tátrában legeltetés és erdőgazdálkodás. Van viszont egyre növekvő tömegturizmus, amely nagy nyomást jelent a Tátra élővilágára. Jelenleg 7 csúcs (Kriván, Elülső-Szoliszkó, Kapor-csúcs, Tengerszem-csúcs, Kis-Viszoka-csúcs, Nagyszalóki-csúcs, Fehér-tavi-csúcs) látogatható. Ez mellett a völgyekben is vezetnek turistajelzések, melyek közül néhány a különböző hágókón átkelve egy másik völgyben folytatódik, így például a kék jelzés összeköti a Hincói-völgyet a Menguszfalvival, vagy a zöld jelzés a Jávor-völgyet a Kis-Tarpatakival. Kétségkívül a leghíresebb turistaút a Magisztrálé, avagy Felső-turistaút melynek piros sávja Podbanszkótól 55 kilométeren át kanyarog a Tátra oldalában a Nagy-Fehér-tóig. Nagy része sétaút, de a Kőpataki-tó és a Zöld-tó között például nem árt a magashegyi tapasztalat. Ez természetesen minden komolyabb tátrai túrához szükséges, mert sajnos ma is sok hír érkezik tátrai tragédiákról. Erről a Menguszfalvi-völgyben lévő Szimbolikus temető is sokat tudna mesélni. Nem árt tehát a felkészültség és a tapasztalat, mikor a világ legkisebb magashegységének felfedezésére indulunk.

Térkép: a népszerű telefonos applikációk és túratervező oldalak (mapy.hiking) mellett mindig velünk van a VKÚ  papírtérképe (113-as 1:50000-es felbontásban, 2-es 1:25000-es felbontásban) is.
Információk a Magas-Tátráról: nem csak a Tátrába indulóknak, hanem a Tátra éppen otthon ülő szerelmeseinek is elengedhetetlen olvasmány filmünk tátrai kalauzának, Nagy Árpádnak naprakész információs oldala, a magas-tatra.info. Árpi szinte minden nap oszt meg friss híreket a hegységből, de az oldalon megtalálható a Tátra múltjának bemutatása, a hegyvidék adatbázisa, az aktuális hírek, ez mellett népszerűek a legújabb tátrai képekből összeállított albumok is. Amennyiben kézbe fogható tátrai túrakalauzra van szükséged, azt is meg tudod rendelni a honlapról.
Programajánló: a Szent Jakab Zarándok Egyesület minden nyáron megszervezi a Magas-Tátrai átkelést. A Magyarországi Kárpát Egyesület alapítására emlékező túrákon 4 táv közül is lehet választani, melyek között kétség kívül a Zakopane és Ótátrafüred közti 40 kilométeres a legnagyobb kihívás.
Ajánlott szállás Alsóerdőfalván (Nova Lesna), a magyar kézben lévő Retteghy Panzió.
Hazajáró Pont:
Laziszkó – Dobák vadászház
A Hazajáró Egylet honismereti vezetője a térségben a Poprádon élő Scheirich László. Telefonszáma: 00421905824609