Hazajáró műsorok

Magas-Tátra II. – A haza legmagasabb oltára

37. rész

“Ezen sajátos alakzatu hegyláncz már évezred óta tekint le felhőket verő magasságából, a “mély völgyben ülő” magyarnak viszontagságos életére; s mintha roppant sziklatömege, a sokat szenvedett magyar nemzet megkövesült fájdalmait tüntetné föl! Hazánk földének legmagasabb pontja itt culminál; Ha szárnya volna az embernek oda kivánna felrepülni. Lábaikhoz sötétzöld fenyőerdők simulnak, mellyek alatt még meglehetősen termő szántóföldek nyulnak el. És te látva ezt, térdre borulsz, s imádni fogod az erőt, melly a mindenség zavarából egy illy remekművet épité föl.”

Épp egy esztendeje múlt, hogy a Hazajáró – Vahot Imre írót idézve – itt állt a Magas-Tátra hegyóriása lábainál. Azóta sokfelé megfordultunk már, de az új évad kezdete jó alkalom arra, hogy visszatérjünk a Kárpátok legmagasabb s egyben a világ legkisebb területű magashegységébe. Megköszönjük a teremtő erőnek, hogy a Föld középkorában a felszínre gyűrte e gránitmasszívumot, majd a visszahúzódó jégtakaró kialakította jellegzetes sziklás csúcsait, mély gleccservölgyeit, morénáit és tengerszemeit. Tátrai túránk során ízelítőt kapunk e természeti tüneményekből, s közben a magyar múlt nyomai után eredünk a hegy lábánál elterülő szepesi és liptói településekre.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Szepesség

A Tátra legmagasabban fekvő és egyik legnépszerűbb turistaközpontja ideális kiindulópontja a hegyre vágyóknak. A Csorbai-tónál a turizmus fejlődése az 1870-es években indult meg, majd a Monarchia idején folyamatosan fejlődött. 1905-ben épült a ma is látható Nagyszálló, de a boldog békeidők emlékét őrzi többek között a József-lak, valamint az Auguszta-villa.

Bővebben...

Innen a Tátra minden jelentősebb csúcsa végigpásztázható, a környező völgyekben pedig csillogó tengerszemek tükröződnek: a lengyel oldalon, a Halastavi-völgyben a Tengerszem és a Halastó fekszenek. A túloldalon a Békás-tavak és a Menguszfalvi-völgy panorámája kápráztat el. Szemben a Tátra-csúcs, kelet felé a Ganek-karzat sziklaplatója, távolabb meg a Jég-völgyi-csúcs, a Lomnic és a Nagyszalóki-csúcs állnak a Gerlachfalvi-csúcs előtt.

Bővebben...

A mára Poprádhoz csatolt ősi városkát a tatárjárás után német telepesek, cipszerek virágoztatták fel, olyannyira, hogy évszázadokon át az egyik leggazdagabb szepesi város volt. A tűz és más vészek ellenére máig pazar képet mutat a reneszánsz és barokk épületekkel díszes főtér. Itt található a gótikus Szent György templom és a Mátyás király ház, de az 1848-49-es szabadságharc emlékoszlopa is.

Bővebben...

A falu határában lévő kőkereszten a következő feliratot olvashatja a vándor: ”Szent kereszt Isten tiszteletére Schneider József nyugalmazott tanító felállítatta 1908-ban.” A településen a Máriassy család 18. századi barokk kastélya őrzi a magyar múlt emlékét.

Bővebben...

A Millenium évében, 1896-ban eleink emlékművet állítottak a Gerlchfalvi-csúcsra, de mielőtt felértek volna, a festői szépségű Batizfalvi-tónál töltöttek egy éjszakát. A csúcsra csak vezetővel lehet feljutni.

Bővebben...

A haza legmagasabb oltára, a tengerszint felett 2655 méteren fekszik. A csúcson egykor emléktábla őrizte az 1896-os Millenium emlékét.

Bővebben...