Magas-Tátra 2. – A haza legmagasabb oltára
Hazajáró műsorok

Magas-Tátra 2. – A haza legmagasabb oltára

37. rész

“Ezen sajátos alakzatu hegyláncz már évezred óta tekint le felhőket verő magasságából, a “mély völgyben ülő” magyarnak viszontagságos életére; s mintha roppant sziklatömege, a sokat szenvedett magyar nemzet megkövesült fájdalmait tüntetné föl! Hazánk földének legmagasabb pontja itt culminál; Ha szárnya volna az embernek oda kivánna felrepülni. Lábaikhoz sötétzöld fenyőerdők simulnak, mellyek alatt még meglehetősen termő szántóföldek nyulnak el. És te látva ezt, térdre borulsz, s imádni fogod az erőt, melly a mindenség zavarából egy illy remekművet épité föl.”

Épp egy esztendeje múlt, hogy a Hazajáró – Vahot Imre írót idézve – itt állt a Magas-Tátra hegyóriása lábainál. Azóta sokfelé megfordultunk már, de az új évad kezdete jó alkalom arra, hogy visszatérjünk a Kárpátok legmagasabb s egyben a világ legkisebb területű magashegységébe. Megköszönjük a teremtő erőnek, hogy a Föld középkorában a felszínre gyűrte e gránitmasszívumot, majd a visszahúzódó jégtakaró kialakította jellegzetes sziklás csúcsait, mély gleccservölgyeit, morénáit és tengerszemeit. Tátrai túránk során ízelítőt kapunk e természeti tüneményekből, s közben a magyar múlt nyomai után eredünk a hegy lábánál elterülő szepesi és liptói településekre.

Látnivalók / Felvidék / Szepesség

A Tátra legmagasabban fekvő és egyik legnépszerűbb turistaközpontja ideális kiindulópontja a hegyre vágyóknak. A Csorbai-tónál a turizmus fejlődése az 1870-es években indult meg, majd a Monarchia idején folyamatosan fejlődött. 1905-ben épült a ma is látható Nagyszálló, de a boldog békeidők emlékét őrzi többek között a József-lak, valamint az Auguszta-villa.

Bővebben...

Innen a Tátra minden jelentősebb csúcsa végigpásztázható, a környező völgyekben pedig csillogó tengerszemek tükröződnek: a lengyel oldalon, a Halastavi-völgyben a Tengerszem és a Halastó fekszenek. A túloldalon a Békás-tavak és a Menguszfalvi-völgy panorámája kápráztat el. Szemben a Tátra-csúcs, kelet felé a Ganek-karzat sziklaplatója, távolabb meg a Jég-völgyi-csúcs, a Lomnic és a Nagyszalóki-csúcs állnak a Gerlachfalvi-csúcs előtt.

Bővebben...

A mára Poprádhoz csatolt ősi városkát a tatárjárás után német telepesek, cipszerek virágoztatták fel, olyannyira, hogy évszázadokon át az egyik leggazdagabb szepesi város volt. A tűz és más vészek ellenére máig pazar képet mutat a reneszánsz és barokk épületekkel díszes főtér. Itt található a gótikus Szent György templom és a Mátyás király ház, de az 1848-49-es szabadságharc emlékoszlopa is.

Bővebben...

A falu határában lévő kőkereszten a következő feliratot olvashatja a vándor: ”Szent kereszt Isten tiszteletére Schneider József nyugalmazott tanító felállítatta 1908-ban.” A településen a Máriassy család 18. századi barokk kastélya őrzi a magyar múlt emlékét.

Bővebben...

A Millenium évében, 1896-ban eleink emlékművet állítottak a Gerlchfalvi-csúcsra, de mielőtt felértek volna, a festői szépségű Batizfalvi-tónál töltöttek egy éjszakát. A csúcsra csak vezetővel lehet feljutni.

Bővebben...

A haza legmagasabb oltára, a tengerszint felett 2655 méteren fekszik. A csúcson egykor emléktábla őrizte az 1896-os Millenium emlékét.

Bővebben...

A Magas-Tátra a Kárpátok koszorújának viszonylag kis kiterjedésű, mégis talán legvadabb és leglátványosabb formakincsű gránitvonulata. A környező medencékből szinte falként nő ki, viszonylagos magassága azokhoz képest majd 2000 méter. A világ legkisebb magashegysége mindig is elkápráztatta az utazót, köztük például Petőfit, de megihlette a közelben született festőnket, Csontváryt is. Legmagasabb csúcsa, a Gerlachfalvi-csúcs, a maga 2655 méterével a Kárpátok és egyben a történelmi Magyarország legmagasabb orma volt. Nem véletlen tehát, hogy a „haza legmagasabb oltára” a magyar turistaság bölcsője is.

A Kárpátok és benne a Tátra az alpi hegységképződés során 100 millió évvel ezelőtt gyűrődött fel. Ekkor a környező tenger által lerakott üledék és alatta a hegység kristályos magja a magasba emelkedett, így fő kőzettípusa a granodiorit, míg a hegység peremén a mészkő. Éles bordái, szaggatott, csipkés gerincei, glaciális eredetű tengerszemei és tavai, U keresztmetszetű völgyei már a 2 millió évvel ezelőtti, negyedidőszaki eljegesedésről mesélnek. Ekkor 20-25 kilométeres gleccserek vájták ki a hegység legszebb teknővölgyeit. Ezek hátráló völgyfői felett, keskeny éleken alakult ki a Tátra mai kígyózó főgerince, amely mindössze 26 km hosszú. A kárfülkék alatti sziklamedencékben csillogó tengerszemek és a teknővölgyek morénasáncainál, völgylépcsőinél kialakult tavak is a jégkorszakra emlékeztetnek.

A hegység éghajlata hűvös és csapadékos, a legtöbb csapadék nyáron esik. Ekkor napi rendszerességgel dél körül beborul, majd a koradélutáni eső után 4-5 óra tájban ismét tiszta időben túrázhatunk. Ami az élővilágot illeti: a Magas-Tátra tűlevelű erdeire régen a szívósabb jegenyefenyő volt jellemző, de ennek helyére 1920 után a gyorsabban növő, de sekélyebben gyökerező lucfenyőt ültettek, amelyet 2004-ben dominóként tarolt le a szél. A mohák és páfrányok borította rengeteg a barnamedve, a farkas és a hiúz otthona. 1500 és 1800 méter között már a törpefenyves övezete következik, majd ahogy feljebb kapaszkodunk, a sziklák világába érkezünk. Ám idefent, e kopár ormok között is van élet, a szerencsés vándor mormotákkal és zergékkel is találkozhat.

A Magas-Tátra 371 km²-nyi területén ma Szlovákia és Lengyelország osztozik, ebből 260 km² esik a Felvidékre. Nyugati irányból a Liliom-hágóval kapcsolódik a Liptói-havasokhoz, míg keleten a Kopa-hágóval a Bélai-Tátrához, de gyakran emlegetik együtt is a három hegységet. A hegységet, melyet a történelem során sok névvel illettek. Először 675-ben, a görög Karpathos elnevezéssel utaltak rá, a római időkben Montes nivium, azaz Havas-hegység néven említették. A középkori magyar oklevelek és krónikák Tarczal, Tatur, Turtur elnevezéseket használnak. A XVIII. században a szláv népek Tatry-nak a szepességi németek Schnee-Gebürgnek hívják, de ekkor már megjelent a magyar Tátra elnevezés is. Első „túrázói” pásztorok és zergevadászok voltak, de valódi bejárói és feltárói a szepességi cipszerek. Ebből adódóan a földrajzi pontok névadása németül és magyarul történt meg. Az 1820-as évekre a Tátra népszerű úti cél lesz a polgárok és nemesek körében, 1833-ban Rainer János György bérbe veszi Ótátrafüredet, ahol turisztikai bázist épít ki. Nem hiába itt alakul meg 1873-ban hazánk első turista egyesülete, a Magyarországi Kárpát Egyesület. A boldog békeidőkben virágkorát éli itt a turisztikai célú kikapcsolódás és a természetjárás, amelyet a háború és az elcsatolás akaszt meg egy időre.
A hegység védelmében 1948-ban hozzák létre a Tátrai Nemzeti Parkot, így ma már hosszú évtizedek óta nincs a Magas-Tátrában legeltetés és erdőgazdálkodás. Van viszont egyre növekvő tömegturizmus, amely nagy nyomást jelent a Tátra élővilágára. Jelenleg 7 csúcs (Kriván, Elülső-Szoliszkó, Kapor-csúcs, Tengerszem-csúcs, Kis-Viszoka-csúcs, Nagyszalóki-csúcs, Fehér-tavi-csúcs) látogatható. Ez mellett a völgyekben is vezetnek turistajelzések, melyek közül néhány a különböző hágókón átkelve egy másik völgyben folytatódik, így például a kék jelzés összeköti a Hincói-völgyet a Menguszfalvival, vagy a zöld jelzés a Jávor-völgyet a Kis-Tarpatakival. Kétségkívül a leghíresebb turistaút a Magisztrálé, avagy Felső-turistaút melynek piros sávja Podbanszkótól 55 kilométeren át kanyarog a Tátra oldalában a Nagy-Fehér-tóig. Nagy része sétaút, de a Kőpataki-tó és a Zöld-tó között például nem árt a magashegyi tapasztalat. Ez természetesen minden komolyabb tátrai túrához szükséges, mert sajnos ma is sok hír érkezik tátrai tragédiákról. Erről a Menguszfalvi-völgyben lévő Szimbolikus temető is sokat tudna mesélni. Nem árt tehát a felkészültség és a tapasztalat, mikor a világ legkisebb magashegységének felfedezésére indulunk.

Térkép: a népszerű telefonos applikációk és túratervező oldalak (mapy.hiking) mellett mindig velünk van a VKÚ  papírtérképe (113-as 1:50000-es felbontásban, 2-es 1:25000-es felbontásban) is.
Információk a Magas-Tátráról: nem csak a Tátrába indulóknak, hanem a Tátra éppen otthon ülő szerelmeseinek is elengedhetetlen olvasmány filmünk tátrai kalauzának, Nagy Árpádnak naprakész információs oldala, a magas-tatra.info. Árpi szinte minden nap oszt meg friss híreket a hegységből, de az oldalon megtalálható a Tátra múltjának bemutatása, a hegyvidék adatbázisa, az aktuális hírek, ez mellett népszerűek a legújabb tátrai képekből összeállított albumok is. Amennyiben kézbe fogható tátrai túrakalauzra van szükséged, azt is meg tudod rendelni a honlapról.
Programajánló: a Szent Jakab Zarándok Egyesület minden nyáron megszervezi a Magas-Tátrai átkelést. A Magyarországi Kárpát Egyesület alapítására emlékező túrákon 4 táv közül is lehet választani, melyek között kétség kívül a Zakopane és Ótátrafüred közti 40 kilométeres a legnagyobb kihívás.
Ajánlott szállás Alsóerdőfalván (Nova Lesna), a magyar kézben lévő Retteghy Panzió.
Hazajáró Pont:
Laziszkó – Dobák vadászház
A Hazajáró Egylet honismereti vezetője a térségben a Poprádon élő Scheirich László. Telefonszáma: 00421905824609