Hazajáró műsorok

Liptói-havasok II. – Téli túra a Szürke-hegyre

82. rész

“Tájképi tekintetben Liptó egyike az ország legszebb megyéinek. Az alpesi régió jól tagolt kupola-szerű tömegei elragadó szépséggel gyönyörködtetik a szemet; míg a zöld fenyvesek koronázta völgyekben szakadozott, kopár, hegyes sziklák őrködnek a néma csend fölött.”

Majláth Béla: Liptómegye

Őszi aranyban fürdőző ábrázatát már megcsodáltuk, eljöttünk hát a tél kellős közepén is, hogy farkasszemet nézzünk az Északnyugati-Kárpátok előkelő vonulata, a Liptói-havasok egy egészen más, hófehér arcával is. Vegyük csak sorra, mi vár arra, aki ilyentájt Felvidék második legmagasabb hegysége, a Liptói-Tátra tekervényes, széles hátú főgerincére merészkedik: először is hosszú, meredek kapaszkodó a fenyveserdők süppedő havában a főgerincig. Ott aztán semmi nincs, csak a végtelen havasi gyepek és a marcona sziklák. A hosszú túra mellé rövid nappal jár, no és zord, jeges szelek, kemény hóviszonyok és farkasordító hideg. Mégis, az élmény felejthetetlen. Épp ezek az embert próbáló körülmények teszik a téli gerincet a komoly magashegyi expedícióra készülő hegymászók közkedvelt gyakorlóterepévé. A Liptói-havasok nyugati részén emelkedő Szürke-hegy csoportját néztük ki magunknak, ami Liptó és Árva határán magasodik. A történelmi és néprajzi értékekben gazdag hegyvidéki települések tót és gorál lakói tényleg a Kárpátok egyik legárvább vidékén, a végtelen hegyek és fenyves erdők birodalmában élnek és küzdenek a természet erőivel.

Látnivalók / Felvidék / Árva

Az Árvai-Hideg patak völgyében, a Brestová havasi tisztásán találjuk az Árvai Falumúzeumot. A szabadtéri néprajzi gyűjteményt több tucat eredeti faépület, Árva hegyvidékeinek jellegzetes népi építészeti remekei alkotják.

Bővebben...

A Szilfás kereszttel megjelölt főcsúcsáról kilátás nyílik a Liptói-Tátra központi részére, és a Magas-Tátra ormaira.

 

Bővebben...

A festői árvai falucska, Bölényfalu, szlovák nevén Zuberec nevét valószínűleg az európai bölényről kapta, amely egykor itt a Felvidéken is élt. A békés kis falun többször átviharzott a történelem: előbb a Bocskai-felkelés idején néptelenedett el, majd a 17. század végén kuruc csapatok, később meg Sobieski János lengyel király seregének kozák-tatár csapatai foglalták el. Csak a 18. század elején népesült be újra zömmel tót fakitermelő és földműves lakóival, akik ma már a föld és a fa helyett főleg a turizmusból próbálnak megélni.

A kék turistajelzésen érjük el Liptóhutát. A 16. századi település a Liptói-Tátra és a Kócs-hegység közötti kis völgyben fekszik. A régi árvai gorál telepítésű falu katolikus temploma 1894-ben épült. Akkor még közel ezren, ma már kevesebb, mint 200-an élnek itt. A zord klímájú hegyvidéki faluban sok szép faház megőrződött. A Szkorusina-hegység, a Kócs-havas és a Liptói-havasok közötti dombos peremvidék egyben Árva és Liptó határát is jelenti.

Bővebben...

A mészkőcsúcs felé közeledve szédületes sziklaképződmények, amorf gerinctornyok, az úgynevezett Soros-sziklák szegélyezik utunkat.

Bővebben...