Hazajáró műsorok

Kis-Kárpátok – A nyugati gyepű őre

28. rész

A Kis-Kárpátok a Kárpátok északnyugati határláncolatának legdélibb tagja. Szabályosan kifejlődött gerinces hegység, mely mintegy 70 km.-nyi hosszuságban és 10-20 km. szélességben terül el s a Morva lapályát a kis magyar alföldtől választja el. Hegysége szép s kedves alkotásu; tetői többnyire gömbölyded, hosszukás kúpok, szép lombfaerdők fedik, a legmagasabb tetőkön fenyvesek is mutatkoznak…

 Cholnoky Jenő: Kis Kárpátok

E kedves hegység, a Kis-Kárpátok legmagasabb régiója, a Burián tájvédelmi terület bebarangolására vállalkozik most a Hazajáró. Az élettér-hódító útjára induló Kárpátok gerince itt még nem éri el a 800 métert. De valljuk be, nem a magassága, hanem különleges mészkőszikla képződményei, sűrű lombhullató erdői és lankás legelői miatt szeretjük a Kis-Kárpátokat. És persze azért, mert évszázadokon át természetes védelmi vonala volt hazánknak, melyet nemcsak keletről, de nyugati irányból is sűrűn fenyegettek. Gerincének kúpjain szinte ágyúlövésnyire követik egymást a végvárak, valóságos erődrendszert alkotva. S a vándor, ha magyar emlékek után kutat e vidéken, csak a temetőkben és a sűrű vadonokban megbújó omladozó romoknál találhat rájuk. De vannak még itt magyarok, akiknek fontos, hogy ne merüljön feledésbe a múlt. Az ő segítségükkel fejtjük meg a nyugati gyepűvidék átrajzolt településeinek rejtett üzeneteit és felkutatjuk a legsűrűbb vadonokban megbújó romokat is, hogy kiolvassuk belőlük igaz történelmünket.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Pozsony

Történelmi jelentőségű város. A szépen felújított belváros egyik központi tere a Szentháromság tér. Itt magasodik a város egyik szimbóluma, az 1574-ben épült, 70 méter magas várostorony. A városfalak látták Bocskai, Bethlen, Thököly és Rákóczi hadait is. 1848 telén Guyon Richárd itt ütközött meg az osztrák seregekkel. A ’48-as emlékoszlop egykor a központban állt, ám a vándor ma már csak a temető egy eldugott szegletében emlékezhet a hősi halottakra.

Bővebben...

A tornyos várkastély évszázadon keresztül hazánk fontos határvára volt. Az Árpád-házi királyok a gyepű védelmére székely, besenyő és úz határőröket telepítettek ide. A legenda szerint Balassi Bálint itt szeretett bele Losonczi Annába. Bercsényi Miklós kuruc serege például itt aratott fényes győzelmet a császáriak felett. 1770-től lett a Pálffyaké, akik a romossá vált várat a múlt a század elején neogótikus stílusban építették újjá és egészen 1945-ig birtokolták. Ma már a Szlovák Tudományos Akadémia alkotóháza működik benne. A toronyból belátni a Kis-Kárpátok vonulatát, az alattunk elterülő Nagyszombati hátságot és a völgyben fekvő apró településeket.

Bővebben...

Az ezeréves vár nevét első birtokosáról Korláth Konrádról kapta. Korlátkő is a cseh utat őrizte és itt is olyan történelmi alakok tették le a névjegyüket, mint az Abák, Csák Máté, Stíbor vajda, a Pongrácz és az Apponyi családok. A 18. században végleg sorsára hagyták. Azóta porlanak falai és folytatja reménytelen küzdelmét az enyészet ellen.

Bővebben...

A Pálffyak régi uradalma. A falu feletti hegy 420 méteres csúcsán magasodó Detrekő középkori sziklavára évszázadokon át védte hazánkat a nyugatról betörő ellenség ellen.

Sokáig a Balassa család uralta. A 16. században nyomdájukat is ide költöztették, ahol nem más nyomtatta tucat számra könyveit, mint Balassi Bálint nevelője, a prédikátor-költő, Bornemissza Péter. A vár akkor dőlt romba, amikor az osztrákok 1707-ben legyőzték Ocskay László seregét.

Bővebben...

A 13. századi királyi erődítmény sorsa kísértetiesen hasonlít a detrekői váréhoz. Falaitól minden irányban pazar kilátás nyílik: Nyugatra a Kárpátokon túli síkság húzódik. Északra a Bukova-tó víztükre látható.

Bővebben...