Kis-Fátra – A harmadik halom
Hazajáró műsorok

Kis-Fátra – A harmadik halom

15. rész
"Ez a hatalmas mészkőhegység a magyar Felföldnek a Magas-Tátra után legszebb és legváltozatosabb bércze. Éjszakon Trencsén és Árva megyék közt szegélyezi a túróczi medenczét. A mily változatos formákban, olyan különfélék a belsejét alkotó képződmények is. Leghatalmasabb csúcsa az 1.711 méter magas Kis-Kriván, melyről gyönyörű kilátás nyílik a Vág és Túrócz völgyére. Szomszédjai, s gerinczének többi csúcsa is fölűl van az 1.300 méteren. Oldalágai, a Varinka és Vág-menti hegyhátak, hirtelen emelkedéssel csakhamar elérik a gerincz magasságát. Trencsénbe és Árvába is benyúló leghatalmasb sziklatömege a két Roszudecz kopár sziklatömeg. Havasalji tájait rengeteg őserdők borítják. Aztán buja alpesi legelők következnek. A Vág felé néző oldalai és csúcsai sziklásak, meredekek. A lerohanó vizek mély barázdákat mostak ki rajtok; a völgyek pedig mély szurdokok, melyekben zúgva fut végig a kevés számú patak."
Lovcsányi Gyula: Túróczmegye (1899)

Ez a kép fogad­ta Túrócz­me­gye egy­ko­ri leíró­ját, Lov­csá­nyi Gyu­lát ami­kor a Kis-Fát­ra vonu­la­tá­ra tekin­tett. Lás­suk, egy évszá­zad eltel­té­vel is ily képet mutat e nekünk a Fel­vi­dék negye­dik leg­ma­ga­sabb, de talán egyik leg­vál­to­za­to­sabb és ebből faka­dó­an leg­nép­sze­rűbb vonu­la­ta. A Fel­vi­dék észak­nyu­ga­ti részét éke­sí­tő hegy­sé­get a legen­dás Vág folyó sze­li ket­té. A Haza­já­ró most a hegy­ség leg­lát­vá­nyo­sabb és leg­ma­ga­sabb, észak­ke­le­ti részé­re, a Kri­vá­ni-Fát­rá­ba indul, hogy meg­is­mer­ked­jen a lába­i­nál elte­rü­lő folyók völ­gyét díszí­tő tör­té­nel­mi várak­kal és kas­té­lyok­kal, majd fel­ke­res­se a hegy­ség mél­tán híres szur­dok­völ­gye­it, erdők­kel borí­tott hegy­ol­da­la­it és fel­me­rész­ked­jen a néhol lágyan hul­lám­zó, más­hol éle­sen tagolt szik­lás főge­rin­cé­re is.

 

Látnivalók / Felvidék / Árva

Ahol a Vág ket­té­sze­li a Kis-Fát­rát, ott fek­szik Sztre­csény. A tele­pü­lés fel­leg­vá­rá­ról ismert, amit a Balas­sa csa­lád épít­te­tett a 13. szá­zad­ban. A vár a 14. szá­zad ele­jén Csák Mátéé, majd Károly Róbert egyik ura­dal­mi szék­he­lye lett. Később bir­to­kol­ta a Pong­rácz csa­lád, Cor­vin János, Sza­po­lyai János, de a Koszt­ka, a Ders­ffy, majd a Wes­se­lé­nyi csa­lád is. 1698-ban I. Lipót csá­szár paran­csá­ra fel­rob­ban­tot­ták.

Bővebben...

A vár sor­sa kísér­te­ti­e­sen hason­lít a Sztre­csé­nyi­é­hez. A Balas­sa nem­zet­ség épít­tet­te a 13. szá­zad­ban egy mere­dek szik­la­szirt­re, az itt beszű­kü­lő folyó­völgy ellen­őr­zé­sé­re. Az évszá­za­dok alatt híres-neves magyar csa­lá­dok bir­to­kol­ták, míg­nem 1680-ban jött a csá­szá­ri hadi­ta­nács, és lerom­bol­tat­ta.

Bővebben...

Temp­lo­ma évszá­za­dok óta zarán­dok­hely, ugyan­is itt talál­ha­tó a már éle­té­ben is szent­ként tisz­telt Zsó­fia gróf­nő mumi­fi­ká­ló­dott erek­lyé­je.

Bővebben...

A Nedecz­ky csa­lád ősi bir­to­ka Vág­ne­dec, amely­nek rene­szánsz vár­kas­té­lya a 16. szá­zad­ban épült.

Bővebben...

Itt talál­ha­tó a Pong­rácz csa­lád egy­ko­ri rene­szánsz, míves park­kal öve­zett vár­kas­té­lya.

Bővebben...

A leg­meg­ka­póbb kapu, amin belép­ve a vadon­ba még a jelent is élvez­he­ti az erre járó ván­dor, maga a Vrát­na-völ­gye.

Bővebben...

A szur­do­kot a Kis-Rou­zsu­tec és a Hlbo­ky patak ala­kí­tot­ta ki. Mind­ket­tő nagy esé­sű hegyi patak. A kanyon min­den évszak­ban nehe­zen jár­ha­tó, így kiépí­tett lép­csők, lét­rák és lán­cok segí­tik a hala­dást. A fel­sőbb sza­ka­szo­kon víz­esé­sek talál­ha­tók.

Bővebben...

1610 m maga­san fek­szik. A csúcs­ról cso­dá­la­tos kilá­tás nyí­lik a kör­nye­ző hegyek­re.

Bővebben...

1645 m. Kilá­tás a Túró­ci-meden­cé­re, Lip­tói-hava­sok­ra, Kócs-hegy­ség­re és az Ala­csony-Tát­rá­ra.

Bővebben...