"Erdélynek egyik legtitokzatosabb tája a Kelemen hegység. Mostohagyermeke volt mindég a kutatóknak csakúgy, mint a turistáknak. Magányosan féltékenyen őrizte titkait. Csak azoknak árulta el rejtett szépségeit, akik a fizikai érintkezésen kívül keresték a táj lelkét, egyéniségét. Két folyó: a Beszterce és Maros határolják. A Mezőség felé előretolt őrszemként széles laposhátú dombsor húzódik. Nyugaton fenyőligetekkel változó tisztások vezetnek át a Sárvidékre. A Kelemen főtömege ezek közül a tájegységek közül emelkedik ki."
A táj lelkéért érkezett újfent a Hazajáró a Keleti-Kárpátok leghatalmasabb és egyik legifjabb vulkáni hegységébe. „Alpes Clementis” lapos hegyhátaiból kiemelkedő kúpjai közül a központiakat már bejártuk, most a Mezőséget fürkésző Kis-Besztercét célozzuk meg. De előtte még számba vesszük, mi maradt a Mezőségbe hajló Kelemen-hegyalja, a Sajó-mente és Beszterce-vidék egykor virágzó szász és magyar világából. A Losonczy-Bánffyak ősi birtokának bőségesen jutott a történelmi sorscsapásokból. A szászok már csak lélekben vannak itt, de a magyar szórványszigetek állják még a románná lett tenger hullámait.