Gálmusz – A Hernád-medence gótikus útján
Hazajáró műsorok

Gálmusz – A Hernád-medence gótikus útján

289. rész

„A Hernád nyugat-keleti irányban szeli át Szepesmegye déli felét. Igló tájától Szepesolasziig többnyire tágas és termékeny völgyben fut, míg Olaszitól a keleti határszélhez közel fekvő Margitfaluig ismét általában szűk a völgye, melynek csak helyenként vannak itt-ott kiszélesedő s apró helységekkel beépült medencéi.”

Horvay Ede: A Szepesség és a Magas-Tátra (1900)

Azt már megtapasztalhattuk, hogy a Hernád a Káposztafalvi-karszton varázslatosan vadul tör keresztül. De ideje megnézni, mi lesz a sorsa Igló utáni megszelídülésében. Hégény, Kovás-hegy, Gálmusz. Különböző nevekre hallgat az a szerény kiterjedésű és magasságú mészkőfennsík, amely a Káposztafalvi-karszt keleti folytatásaként a Szepesség határáig útitársa a folyónak. A hegység a Gömör-Szepesi-érchegység része, így a derék cipszerek a gótikus és reneszánsz emlékek mellett az ércbányászat örökségét is maguk után hagyták a tájban.

A Gálmusz és a Hernád-medence

Lőcsénél dél felé kanyarodva a D1-es autópályáról, 1000 túrázóból 999 minden bizonnyal a Káposztafalvi-karszt felé indul. De vajon mi lesz a Hernád sorsa Igló után? És vajon a keletnek induló folyót továbbra is karsztcsodák kísérik jobbpartján? A válasz: Gálmusz. Ez annak az apró mészkőfennsíknak a neve, amely a Káposztafalvi-karszt folytatásaként a Szepesség határáig útitársa a Tiszába tartó Hernádnak. A Gálmusz természeti kincsek tekintetében nem áll persze nyugati szomszédja szintjén, de érdemes körbenézni völgyeiben és fennsíkjain. A Hégénynek is nevezett hegység egyben a Gömör-Szepesi-érchegység északkeleti tagja is, így a derék cipszerek nem csak gótikus és reneszánsz templomokat és kastélyokat hagytak maguk után, hanem az ércbányászat emlékeit is. A hegység magasabban fekvő falvai (Görögfalu, Vereshegy, Ötösbánya) a kuruc háborúk és a járványok miatt a kihalás szélére kerültek, ekkor a birtokos márkusfalvi Máriássy-család főként ruszinokkal telepítette újra őket, akik ma is itt élnek.

A Káposztafalvi-karszt szorításából kitörő Hernád Iglónál kicsit megpihen és a Hernád-medencébe lép. Itt ne síkságot képzeljünk el: a hegyközi, dombos medence tengerszint feletti magassága 400-500 méter. A Hernád útja során gótikus emlékekben gazdag települések sorát érinti Iglótól Szepesolaszin át Korompáig. Margitfalva után aztán újabb nehéz feladat vár rá: át kell jutnia a Fekete-hegyeken, hogy a Szepességből Sárosba léphessen. Amíg azonban a Szepességben jár, kijelöli a Gálmusz északi és keleti határát. A Gálmusz nyugaton a Káposztafalvi-karszthoz, délen a Szalánki-hegyekhez kapcsolódik, utóbbitól a Szalánki-patak is elválasztja.

A Gálmusz mészkő-dolomit fennsíkjába a Vereshegyi-patak vágott mély völgyet, így kettéosztva a hegység keleti oldalát. Az újkeletű nevén Porácsi-völgynek nevezett hegyszorosra északról a Vöröskő-fennsík, délről a Szalánki-fennsík néz le. A Vöröskő-fennsíkról észak felé lépcsőzetesen ereszkedik le a Gálmusz, ezt a részt vízfolyások barázdálják, amelyek közül a legszebb a Kőpataki- és Fehér-pataki-völgy. Hernádmáté mellett látható a Siklava skala vízesése, ahol egy 14 méter magas sziklafalról érkezik a víz a Hernádba. A Szalánki-fennsík ellenben meredeken szakad le a Szalánki-patakra, itt található a hegység legmagasabb pontja, a Kékessel ugyanazon magasságú Skala. A fennsík átlagos magassága 500 és 1000 méter között van; felszínére jellemzők a víznyelők, de akad barlang is, melyek közül a látogatható Sárkány-lyuk a legnevezetesebb. Védett terület a Vöröskő mellett még a Galmuska-tisina völgyeis. A hegység központjában fekvő Vereshegytől nyugatra inkább már a dombok, kaszálók, kopár ormok a jellemzőek, amelyekről szép kilátás nyílik a környező medencékre. Közülük a Sosninkáról és Magas-hegyről jó időben szépen mutatja magát a Magas-Tátra is.

Ami a turizmust illeti: a Korompát és Vereshegyet összekötő kék jelzés ígéri a legszebb látnivalókat, míg a Vereshegyi-karsztvölgyet (Porácsi-völgy) a piros jelzés járja végig. Nemrég kerültek felfestésre a Hernád völgyét és a Gálmusz-fennsíkot összekötő új turistajelzések, így már Szepesolaszi mellett Detrekő és Hernádmáté is be lett kapcsolva a gyalogos turizmusba. Könnyen járhatósága miatt sok kerékpárossal is találkozhatunk a Gálmusz hegyein-völgyein.

Kezdtünk beletörődni, hogy a Gálmusz természeti szépségeiből semmit sem tudunk mutatni, de aztán ahogyan emelkedtünk a Magas-hegyre, a szél elkezdte megbontani az összefüggő felhőzetet. Abban nem reménykedtünk, hogy majd a felhőhatár fölé érünk, és elénk kerül a közeli Magas-Tátra, de némileg bíztunk benne, hogy legalább a Gálmusz felfedi bájait. És lám, a Magas-hegy csúcsára érve kibontakoztak előttünk a környező hegyvonulatok körvonalai, ahogyan a ködből kikandikáló templomtorony is megmutatta hol kell keresni Vereshegyet. És a régi jó világot.

Bizony fel volt adva a lecke, hisz éppen az Alacsony-Tátrából jöttünk, ahol elkápráztatott bennünket mind az időjárás, mind a mészkőhegyek világa. De amint leereszkedtünk 1000 méter alá, rögtön a Szepességen ülő hidegpárna ködös, rideg valóságában találtuk magunkat. Ráadásul mintha minden összeesküdött volna ellenünk, még Sanyi is elrontotta a gyomrát. Figyelmes nézőinknek talán feltűnhetett, hogy néhány sétálós jelenetben csak Sanyi táskája volt jelen, testben a rendezőnk helyettesítette őt.

Mindezek ellenére tudtuk azt is, hogy Scheirich Laci bácsi személye és a szepességi gótikus illetve reneszánsz emlékek „elviszik” a filmet. Az első nap Szepesolaszi, Korompa és Kluknó került sorra, míg másnapra hagytuk Márkusfalva, Vitfalva, Szepeskörtvélyes, Hernádtapolca, Haraszt, a Vereshegyi-karsztvölgy és Vereshegy feldolgozását, a nap végén pedig tettünk egy túrát a Magas-hegyre és a Sárkány-lyuk barlangjához. Az említett kilátás a Magas-hegyről, a barlang, a karsztvölgy bár átadtak valamit a hegység hangulatából, de azért a ködös idő miatt bőven maradt hiányérzetünk. A „jolly jokernek” gondolt Siklava-kő vízesése is éppen, hogy csordogált, és kellő hideg híján jégeséssé sem változott.

Így maradtak meg mentsvárnak a gótika remekei, amelyek közül mindenképpen emeljük ki Vitfalvát és a templomban látható Szent László freskót. Vagy éppen a haraszti kegyhelyet, amely még jól kiszámítható, Istennel kibélelt, bizonyosságról mesélő korban született. Ahogyan Kluknó vagy Márkusfalva kastélyai, Szepesolaszi temploma és a többi magyar világban épült emlék. A romos valóságot szemlélve itt önkéntelenül is eszünkbe jutott, hogy évszázadaink ott szunnyadnak a templomokban, a gótikus támpillérekben, a szárnyas oltárokban és az életre emlékeztető időkről, cipszer és magyar szellemről mesélnek. Persze ezt mindhiába is kerestük errefelé, mert amit mi kerestünk, az már beleköltözött a Hernád vizébe magyarostul, szászostul, mindenestül. Ami pedig maradt, abból pedig csak a képzelet tud összerakni valami szépet, valami olyat, amely bár nem olyan színes, mint a mai világ, de számunkra mégis néha szebb. A képzelet, mely templomtornyokból, legendákból, mesékből táplálkozik, meg idejétmúlt eszmékből, és hajlamos a középkori Szepességet szebbnek, és jobbnak látni, mint mondjuk június idusának Andrássy útját. Ki gondolta volna, hogy ama régi világ mára csak egy szín lesz a nagy palettán, csak egy lehetőség, amit választani lehet a „minden relatív” játékban…

A forgatás időpontja: 2020. december 17-18.
Hazajárók: Jakab Sándor, Kenyeres Oszkár
Szereplők: Scheirich László
Operatőr: Schödl Dávid
Hangmérnök: Tóth József
Grafika: Dorner Dániel
Szerkesztő: Kenyeres Oszkár
Technikus: Koller Zoltán
Vágó: Farkas Zoltán
Narrátor: Tokaji Csaba
Főcímzene: Bükki Bence
Írta és rendezte: Moys Zoltán

Térkép: a népszerű telefonos applikációk és túratervező oldalak (mapy.hiking) mellett mindig velünk van a VKÚ 125-ös sorszámú papírtérképe is.
Ajánlott szállás: Szepeskörtvélyes (Spissky Hrusov): Penzion Sypanec (Hazajáró Egylet tagoknak ingyenes szállásközvetítés, szállásfoglalás szlovák nyelven; hívd Jakab Sándort: 00421/908433762.)
A Hazajáró Egylet helyi képviselője, ha elakadnál, segítségre, információra vagy esetleg túravezetőre van szükséged: Scheirich László (Poprád); 00421905824609.