Hazajáró műsorok

Fehér-Kárpátok – Várak a szirteken

147. rész

“Pozsonytól felfelé haladva, elénk tárul az elragadó szép Vágvölgy, oldalán erdőpalásttal fedett hegyhátak. Az aranyködbe burkolt hegyek ormain roppant várromok, amikből még csak nemrég halt ki az élet. Ez a romokban gazdag vidék volt a magyar függetlenségi harc legzajosabb küzdőtere. Várait minden időben hatalmas dinasztiák lakták, kiskirályok a felföldön. Itt vetették meg lábaikat a nemzeti fejedelmek, ide vették be magukat a trónkövetelők. Az ostrommal bevett várakat aztán otthagyták szép romoknak: az önként feladottaknak adtak új gazdákat–idegeneket.”

 Jókai Mór: A Vág völgye (1880)

Itt jártában Jókai Mór is rácsodálkozott a Felső-Magyarország és Morvaország ezeréves határán, a Vág és a Morva völgyei között válaszfalat képező Fehér-Kárpátok bérceire. Az Északnyugati-Kárpátok vonulatára, mely mielőtt lassan beleveszne a Kis-Alföld lankáiba, egészen különleges mozaikos tájjal, sűrű erdőkkel, szelíd formájú legelőkkel, ugyanakkor vad mészkősziklás hegységrészekkel rukkol elő. Ősi nyugati határvidékünkön legendás sziklavárak, kastélyok és szakrális épületek vívják hősies küzdelmüket az átalakuló korszellemmel.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Trencsén

A Fehér-Kárpátok gerince tele van egykori erősségekkel. Egyik tagja a lednici vár, melyet ma már csak romjaiban csodálhatunk meg. Érdekessége, hogy a vár a sziklafal köré épült, így egykoron a falba vájt folyosón lehetett a vár egyik végéből a másikba jutni. Ez az a keskeny grádics, ahova éjjelenként a lednici fehér asszony szelleme visszajár. Éppen eljegyzése napján kívánta meg a várúr, elhurcoltatta a várba, ám szép Katalin fehér ruhába öltözött, megszökött és a várfalról a mélybe vetette magát…

Ilyesféle történetekkel terheltek Lednic várának falai. A Csák nemzetség 13. századi erőssége Csák Máté halála után királyi kézre került, majd több gazda után 1526-ban a Podmaniczkyaké lett, akik a haza és a Vág völgye védelméül szolgáló erősséget rablóvárrá züllesztették. Nekik még kijárt a királyi kegyelem, de miután az ő bűnös útjukra lépett az újabb birtokos, Telekessy uram is, 1601-ben bizony szó szerint elvesztette a fejét. Aztán a 17. században jöttek a Rákócziak, harcolni a hazáért és szabadságért, jutalmul várukat 1710-ben a császáriak lerombolták.

Bővebben...

Hasonlóan a lednici várhoz, egykoron az oroszlánkői is hazánk nyugati határát védte. Oroszlánkő tatárjárás után épült várának története is Csák Mátéval kezdődik és a Rákóczi szabadságharc bukásával végződik. Közben azért történt itt egy s más hőskölteménybe illő vitézi cselekmény. Példának okáért az oroszlánkői család utolsó férfitagja, Miklós, amikor tatár rabságban összeláncolt lábakkal együtt raboskodott hű szolgájával, Bugyás Andrással, az saját lábát vágta le, hogy megszabadítsa urát.

Bővebben...

A Komló-hegyről igazán nagyszerű kilátás nyílik a Vág-völgyére és a magyar-morva határon álló csúcsokra. A környék turistaútjainak feltárását a Magyar Turista Egyesület Vágvölgyi Osztályának köszönhetjük. 1890-ben ők építették fel a Komló-hegyen a Baross-menedékházat.

Bővebben...

Az oroszlánkői váruradalomhoz tartozó egykori mezővároson, a méretes templommal rendelkező Poroszkán keresztül visz az út Szedmerőc felé.

 

A puszta mező közepén egy újabb keresztény emlék idézi a sötétnek korántsem nevezhető középkort. Az ősi Pominóc településéből ennyi, ez az apró kis román kori templom maradt. Minden más elpusztult. Hogy a tatár vagy az árvíz sújtott le Pominócra? Isten tudja, de arról azért gondoskodott, hogy négy családot megmentsen, akik a Vágtól kissé távolabb új települést alapítottak, és Szedmerőcnek keresztelték.

 

A templom mellett töredezett márvány sírkő. Rajta elhalványuló felirat küzd az elmúlás ellen, hogy az 1855-ben elhunyt idősb. Mednyánszky Jánosnak állított emlék valóban örök legyen.

Bővebben...

Máriatölgyes Árpád-kori Szent Jakab temploma mai formájában 1754-ben épült. Dubnica birtokosa, az Illésházy család a trencséni várban féltve őrzött kincsüket, a 17. századi Szűz Mária kegyszobrot 1723-ban a templomnak ajándékozta. A szoborhoz alig néhány év elmúltával csodás gyógyulások kötődtek, amelyek hírére hívek tömegei járultak Mária színe elé. Így lett Máriatölgyes messze híres búcsújáróhely.

 

Az 1670-ben épült tornyos kastélyukból az Illésházyak is láthatták, ahogy az ősök kegyszobra zarándokok ezreinek adott reményt és hitet. Aztán 1835-ben a báró Sina család ült be a kastélyba, de gazdag műgyüjteményük és örökségük a második világháború martaléka lett.

Bővebben...

A Vág-völgyének barlangot rejtő sziklafokán, a Nagysziklán élt a magyar kereszténység hajnalán remeteként Szent Zoárd-András, majd tanítványa, Szent Benedek, akinek vértanúságából sarjadt ki hazánk egyik legősibb zarándokhelye, Vágsziklás.

A Kissziklánál, ahonnét Benedeket támadói a folyóba vetették, a 12. században templomot emeltek. Ennek helyén áll az 1745-ben épült kéttornyú templom, főoltárán a két szent szobrával.

Bővebben...

A Kykula-csúcsról nagyszerű kilátás nyílik nyugati mezsgyénk hegyes-völgyes tájaira.

A Nagy-Javorina elnyúló hátán nagyszerű körkilátás fogad. A Fehér-Kárpátok nem a magasságáról híres, ugyanis legmagasabb pontja sem éri el az 1000 métert. Mégis, gazdag élővilága miatt a vidék akkori urai, a Lichtensteinek jóvoltából már 1909 óta védett természeti érték.

Bővebben...