Erdővidék II. – Miklósvárszék
Hazajáró műsorok

Erdővidék II. – Miklósvárszék

52. rész

“Midőn e széknek a többiek felett fölényt engedek: ez által a kitüntetésnek a legnagyobb adóját adom. És itt nem csak természeti szépségeiről szólok, mert elvitázhatatlanul Háromszék havaskeretbe foglalt rónája mutatja fel bérczes hazánknak legszebb vidékét, de áll ezen felülbecslés erkölcsi értelemben is, mert a gyönyörű rónát oly nép lakja, melynek dicső erényekben s szép tulajdonokban kevés párja van, mely hon- és szabadságszeretetben mintaképül állítható.”

 Orbán Balázs: Miklósvár-szék

Ez az, amiért mi sem tudunk elszakadni Erdővidéktől. Az északi Bardócszék bejárása után most a medence déli szegletét, az egykori Miklósvárszéket látogatja meg a Hazajáró. Az ősi gyepűvonalat jelentő legendás Észak-Persányi Rika-hegység, és a Baróti-hegység ölelte medencét az Oltnak tartó hargitai patakok szabdalják. Ide telepedtek meg közel ezer éve a sepsi székelyek, örökre eljegyezve magukat e gazdag természeti kistájjal.

Van valami az ősi székely települések legendás levegőjében. Mert a sorscsapások ellenére annyi néprajzi, művelődési és épített örökség halmozódott fel itt, és annyi történelmi nagyság fogant meg e kis területű szék ölében, amire a világ bármely nagy birodalma büszke lehetne.

Látnivalók

Látnivalók / Székelyföld / Erdővidék

A Hegyes-tetőn található a keleti gyepűt védő régi erődítmények egyik újabb maradéka, az Attila-vár, amire már csak néhány törmelék és egy kincskereső árok emlékeztet. A monda szerint Attila hun nagykirály gyakran tanyázott itt és sokszor e várában gyűjtötte egybe harcosait. A Hegyes-tető lábánál, a Rika-patak partján múltuk egyik újabb darabja várja az errejárót. A legenda szerint Rika királyné befogatott hat tüzescsikót a hintajába. A szélnél is sebesebben hajtatott át a Rika erdején. Hirtelen egy megvadult bika száguldott szembe. A paripák megriadtak, a hintó felfordult. A királyné ott szörnyű halált halt. Nagy bánat borult Attila király udvarára, nagy bánat az egész országra. A hunok a várhegyről egy szirtdarabot gurítottak le, s ahol az megállt, oda ásták Réka királyné sírját, melyre aztán a sziklát emlékjelül felállították. Az a nagy kő most is ott hever a Rika patak partján.

Bővebben...

Barót alapítását egy szép legenda övezi. A tatárdúlás idején egy ifjú pár bujkált a közeli erdőkben. Fától fáig osonva egyszer csak egy kis tisztásra értek, és azt kívánták, hogy bárcsak ezen a helyen tudnának letelepedni. Hamarosan békesség szállt a vidékre, és le is telepedtek a kiszemelt tisztásra, és a falut Barótnak nevezték el. Erdővidék szívének tisztása azóta alaposan benépesült. Kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően Barót a századok során a medence legjelentősebb településévé, s mára több mint 6000 lakosú, egyetlen városává vált.

A központot a középkori Szent Adalbert római katolikus vártemplom uralja. Itt keresztelték meg Barót egyik legnagyobb szülöttét, Szabó Dávidot is. A jezsuita paptanár, költő és műfordító mellszobra a róla elnevezett iskola udvarán áll. A város másik jeles szülöttjének szobra is itt áll. Gaál Mózes, aki történelmi témájú ifjúsági regényeivel és kiemelkedő pedagógusi hivatásával érdemelte ki az utókor háláját. S itt kell megemlékeznünk a kommunista diktatúra ifjú mártír költőjéről, a Nagyajtai születésű Moyses Mártonról is, aki 1956-ban a magyar forradalom segítségére indult, de elfogták, majd börtönévei után 1970-ben a Brassói Román Kommunista Párt székháza előtt felgyújtotta magát, égő felkiáltójelként tiltakozva az embertelen rendszer ellen.

A Baróti Szabó Dávid szülőháza helyén álló házban kapott helyet Erdővidék Múzeuma, ami a környék helytörténeti értékein kívül egy rendkívüli leletet is őriz. A Felsőrákoson talált őselefánt, a messze földön híres masztodon maradványát.

Bővebben...

Barótról tovább haladva, az Olt jobb partján az út mentén található kopjafa egy tömegsírt jelöl. 1848-ben ugyanis az osztrák hadsereget követő oláhok megrohanták Köpecet, felgyújtották, majd lakóit kegyetlenül legyilkolták. 1901 óta a véres események emlékét a falu központjában egy hatalmas obeliszk őrzi. 1944-ben is baj volt Köpecen, amikor a román Maniu-gárdisták pusztítottak itt. Ám „ami nem öl meg, az megerősít”, így a régi szénbányászfalu ma is a székely élni akarást hirdeti, szépen felújított középkori eredetű református templomával és takaros, élettel teli épületeivel.

A falu határában egy hatalmas szilfa áll, amely túlélte a történelem viharait és az erdőirtást is. Annak idején a szabadságharcos hazafiak is e fa árnyékában pihentek meg.

Bővebben...

Az egyik legősibb székely település Miklósvár. A történelmi Háromszék negyedi törvényhatósága volt, egykor a gróf Kálnoky család birtoka. Kastélyuk ma már letűnt korok emlékét hirdeti.

Bővebben...

Az Ajta-patak torkolatánál fekszik a háromszékiek unitárius szellemi központja, Nagyajta. Ódón templomukat várfal övezi, négy szögletében erős bástyák őrködnek. Nagyajta három püspököt is adott az unitáriusoknak, de itt született többek között a híres néprajzkutató és költő, Kriza János is.

Bővebben...

A beszédes nevű Apáca egykor apácakolostornak adott helyet. Közvetlenül a falu szélén áll a székely határőrök építette Feketevár omladozó tornya.

Bővebben...

A Baróti-hegység nyugati előterében az „Unitárius Rómának” is nevezett falu dombján már messziről festői látványt nyújt Bölön büszkesége, a neoromán és bizánci elemeket őrző hatalmas templomvár. A polihisztor Farkas Sándor született itt, a reformkor nagy székely egyénisége, aki európai és amerikai utazásainak megörökítésével írta be magát az egyetemes magyar kultúr-és tudománytörténetbe.

Bővebben...