Barót alapítását egy szép legenda övezi. A tatárdúlás idején egy ifjú pár bujkált a közeli erdőkben. Fától fáig osonva egyszer csak egy kis tisztásra értek, és azt kívánták, hogy bárcsak ezen a helyen tudnának letelepedni. Hamarosan békesség szállt a vidékre, és le is telepedtek a kiszemelt tisztásra, és a falut Barótnak nevezték el. Erdővidék szívének tisztása azóta alaposan benépesült. Kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően Barót a századok során a medence legjelentősebb településévé, s mára több mint 6000 lakosú, egyetlen városává vált.

A központot a középkori Szent Adalbert római katolikus vártemplom uralja. Itt keresztelték meg Barót egyik legnagyobb szülöttét, Szabó Dávidot is. A jezsuita paptanár, költő és műfordító mellszobra a róla elnevezett iskola udvarán áll. A város másik jeles szülöttjének szobra is itt áll. Gaál Mózes, aki történelmi témájú ifjúsági regényeivel és kiemelkedő pedagógusi hivatásával érdemelte ki az utókor háláját. S itt kell megemlékeznünk a kommunista diktatúra ifjú mártír költőjéről, a Nagyajtai születésű Moyses Mártonról is, aki 1956-ban a magyar forradalom segítségére indult, de elfogták, majd börtönévei után 1970-ben a Brassói Román Kommunista Párt székháza előtt felgyújtotta magát, égő felkiáltójelként tiltakozva az embertelen rendszer ellen.

A Baróti Szabó Dávid szülőháza helyén álló házban kapott helyet Erdővidék Múzeuma, ami a környék helytörténeti értékein kívül egy rendkívüli leletet is őriz. A Felsőrákoson talált őselefánt, a messze földön híres masztodon maradványát.

Az egyik legősibb székely település Miklósvár. A történelmi Háromszék negyedi törvényhatósága volt, egykor a gróf Kálnoky család birtoka. Kastélyuk ma már letűnt korok emlékét hirdeti.

Az Ajta-patak torkolatánál fekszik a háromszékiek unitárius szellemi központja, Nagyajta. Ódón templomukat várfal övezi, négy szögletében erős bástyák őrködnek. Nagyajta három püspököt is adott az unitáriusoknak, de itt született többek között a híres néprajzkutató és költő, Kriza János is.

A beszédes nevű Apáca egykor apácakolostornak adott helyet. Közvetlenül a falu szélén áll a székely határőrök építette Feketevár omladozó tornya.

A Baróti-hegység nyugati előterében az „Unitárius Rómának” is nevezett falu dombján már messziről festői látványt nyújt Bölön büszkesége, a neoromán és bizánci elemeket őrző hatalmas templomvár. A polihisztor Farkas Sándor született itt, a reformkor nagy székely egyénisége, aki európai és amerikai utazásainak megörökítésével írta be magát az egyetemes magyar kultúr-és tudománytörténetbe.